Párizs a világ egyik legismertebb városa, épületei az emberiség kultúrájának mérföldkövei. Azt gondolom, kevés olyan ember él a Földön, aki ne ismerne legalább egy jellegzetes párizsi épületet. A korábbi századok művészei feladták a leckét a jelenkor építészeinek, akik valami újat akarnak alkotni. Ezeknek a magas elvárásoknak akar megfelelni a város legújabb kulturális központja, a Szajna zeneház.

A japán Nendo design stúdió első köztéri munkája felülről jobban hasonlít földönkívüliek leszállóhelyére, mint tényleges funkciójára: egy japán kisváros köztéri parkjára. A tervezők az ötletet a park különleges formájú épületeire azonban nem a scifik világából, hanem a város határában lévő több mint ezerötszáz éves sírokból merítették.

Mára a világ lakosságának legnagyobb része a városokban él. A munkalehetőségek miatt naponta sok ezren költöznek be és emiatt állandóan változik a települések képe. Az új fejlesztések és építkezések mellett egyre többet hallani régi elavult épületek, utak bontásáról. A rombolás helyett viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy építmény az eredetitől teljesen eltérő funkciót kap. Szöul városa azonban egy ilyen rendhagyó megoldást választott, amikor egy a hetvenes években épített felüljárót "zöld" sétánnyá változtatott.

Politikai nyugtalanság és természeti katasztrófák miatt az utóbbi években a világ újságjainak címlapján folyamatosan megtalálhatóak a menekültválságot és annak következményeit taglaló cikkek. Ezek az események folyamatosan kihívások elé állítják a világ kormányait, az aktuálpolitikai magyarázatoktól függetlenül. Az egyik legnagyobb probléma a nagy létszámú menedékkérőnek hosszabb távon lakóhelyet biztosítani. Ez inspirálja az építészeket is, akik számos megoldást javasolnak, amellyel könnyebbé lehet tenni az otthontalanok életét.

Néhány hete egy amerikai kisváros közösségi projektjéről írtam, ahol egy szétnyitható házból készül nézőtér és így alakul ki egy közösségi tér. Ma egy ennél jóval drágább épületet, az angliai Chester 37 millió fontból megvalósult új kulturális központját mutatom be. A két vállalkozást az köti össze, hogy mindkét város vezetői szükségesnek tartották egy olyan közösségi hely megteremtését, amely a városlakók kulturális igényeit a lehető legjobban kiszolgálja.