Párizs a világ egyik legismertebb városa, épületei az emberiség kultúrájának mérföldkövei. Azt gondolom, kevés olyan ember él a Földön, aki ne ismerne legalább egy jellegzetes párizsi épületet. A korábbi századok művészei feladták a leckét a jelenkor építészeinek, akik valami újat akarnak alkotni. Ezeknek a magas elvárásoknak akar megfelelni a város legújabb kulturális központja, a Szajna zeneház.

Fotó a bevezetőben: Laurent Blossier

Az épület a város nyugati részén, a Szajnán található Seguin szigeten épült fel. A múltban a Renault autógyár legnagyobb, 300000 ezer főt foglalkoztató üzeme működött itt. A gyár 1992-es bezárása óta folyamatos vita tárgya volt, hogy mit kezdjenek ezzel az ipari területtel. A korábbi üzemi terep megtisztítása is évekig tartott, több mint 10000 tonna acéltól és azbeszttől kellett megszabadítani a környéket. Ezek után kapott megbízást a japán Shigeru Ban és a francia Jean de Gastines egy több célú, de elsősorban mégis a zenét előtérbe helyező kulturális központ tervezésére. Az épület egy óriási hajót szimbolizál, amely utal a vízre és a terület ipari múltjára is.

Fotó: Luc Boegly és Sergio Grazia

Az épület három egymástól jól elkülöníthető részből áll. Az első elem, egy hatalmas 280 méter hosszú beton szerkezet, amely a hajó testét formázza.  Itt találhatóak a legfontosabb funkciók. A 6000 férőhelyes koncertterem, a legtöbb próbaterem és a konferenciatermek, ezenkívül a nagyközönség számára mindig nyitott fedett „utca” kapott itt helyett, ahol kereskedelmi és vendéglátó üzletek sorakoznak egymás mellett.
 

Fotó: Luc Boegly és Sergio Grazia

Az építészek és a megrendelő város számára fontos volt, hogy egy nyüzsgő, élettel teli kulturális teret hozzanak létre. Ezt a célt szolgálja az épület második eleme, a hatalmas tetőkert, amely mindenki számára nyitott. Egy monumentális lépcsősoron keresztül kívülről is megközelíthetőek a burjánzó kertek és teraszok, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a városra. Természetesen a koncertek és a legtöbb kulturális esemény jeggyel látogatható, de egy 800 négyzetméteres led fal gondoskodik arról, hogy a pénz ne legyen akadálya a kultúra élvezetének. 

Fotó: Luc Boegly és Sergio Grazia

Az építmény harmadik és egyben leglátványosabb eleme a tojás alakú kisebb koncertterem, amely 1600 nézőt képes befogadni. Az épület ezen részén érződik legjobban a japán építész természet közeli, a fát, mint építőanyagot előtérbe helyező stílusa. A külső hatszögalapú lucfenyő szerkezetet hőálló üveggel fedték. A nézőteret folyosók és mozaikos rámpák választják el a külső héjtól, így biztosítva egy akusztikus puffert, gyönyörű rálátást a szigetre és a környező területekre.

Fotó: Luc Boegly és Sergio Grazia

A nézőtéren továbbra is a fa játssza a legfontosabb szerepet. A falak fonott elemei, a mennyezet több mint 900 fa hatszöge és a bennük található 28000 tűzálló papírcső a helyiség szépsége mellett a kiváló hangzásért is felel. Ez a terem kizárólag komolyzenei koncertek helyszínét adja.

Fotó: Luc Boegly és Sergio Grazia

A tojás alakú koncertterem körül - tovább fokozva a hajó szimbolikát - egy hatalmas 470 napelemből álló vitorlát csodálhatunk. Ennek kettős funkciója van, egyrészt a Nap mozgását egy kör alakú pályán követve árnyékolja a mögötte lévő épületet, másrészt biztosítja az épület energiaigényének egy részét.
Természetesen a párizsiak eddigi szokásaiknak megfelelően ezt az épületet is erősen kritizálják. Elsősorban a központi betonelem sivárságát és pláza hangulatát kifogásolják. Azonban a tetőkertek, a látványos tojás és az innovatív napvitorla az ő kényes ízlésüknek is megfelel. Az idő majd eldönti, kinek van igaza, de érzésem szerint Párizs egy újabb ikonikus épülettel gazdagodott.

- füles -

Forrás: cntaveller.com, wallpaper.com, designboom.com, bdonline.co.uk, laseinemusicale.com