Így működik... kép forrása: dr. Katona Vilmos előadása

A csillagok közé emelkedett az Archichat_Trend december 12-i adása. A blogon már tudósítottunk a Magyar Írószövetség Science-fiction szakosztálya számára tartott űrépítészeti előadásról, amelyet dr.Katona Vilmos építész, a Metszet című építészeti folyóirat főszerkesztő-helyettese tartott. Bejegyzéseink itt és itt találhatók. A három dimenziós nyomtatási technológiáról, jelenéről, jövőjéről beszélgetett az Archichat vendégével Kendik Géza építész (A4 Stúdió) és Mezei Dániel riporter.

A marsi vagy holdi bázis megépítése még aligha több víziónál, a hozzá szükséges technológia azonban már rendelkezésre áll - valahol a prototípusok elkészítése és az üzemi munkábaállás közötti fázisban. Lényege, hogy egy robotkar, mint egy "nyomtatófej" képlékeny anyagot épít fel rétegről rétegre, szinte bármilyen, előzetesen számítógéppel modellezhető felületet kialakítva. A technológia egészen kicsiben (számítástechnika, gépészet) és hatalmas méretben (komplett épület) is elképzelhető.

Holdszimuláció. Kép forrása: dr. Katona Vilmos előadása

Kendik Géza és Mezei Dániel a gyakorlati alkalmazásról is kérdezte Katona Vilmost.

Az archaikus fazekasmesterség alapjairól elinduló 3d nyomtatás kísérletei eredményesek: épületrészeket már sikerrel előállítanak ilyen módon.

Beton, acél és üveg: mindből lehetséges megfelelő hőfokon vagy víz segítségével képlékeny állapotban rétegzett szerkezetet készíteni.

Kendik Géza, mint gyakorló építész oldaláról joggal merült fel a kérdés, várhatóan mikor éri majd meg anyagilag egy ilyen szerkezeti megoldást választani. Mint a műsor állandó építész-szakértője, arra is rámutatott, az elmúlt száz-százötven évben az új technológiák a "laboratóriumi", kísérleti fázisban jóformán megfizethetetlenek voltak. Katona Vilmos kiemelte, a 3d nyomtatás fő előnye az, hogy számos szakág, szakipar megspórolható vele, s vele a nagy mennyiségű élőmunka-igény is. Adott esetben egy válságövezetben például akár hónapok leforgása alatt egész városrészek épülhetnének újjá.

Holdbeton. Kép forrása: dr. Katona Vilmos előadása

Ugyanakkor az is igaz, hogy komplexebb épületeknél, összetett igényekkel a szerkezetek megépítése után bizonyos utómunkák így sem kerülhetők el - így például szofisztikáltabb gépészeti berendezések csak utólag telepíthetők. Így is bámulatos azonban az a tempó, ahogyan a technológia fejlődik: az MX3D stúdió a betonból és acélból álló vasbeton szerkezetek acél összetevőjét is képesek már nyomtatás útján előállítani.

A tavalyi év rendkívüli jelentőséggel bír, ami az űrkutatást illeti - tudtuk meg Katona Vilmostól. Szinte egyidőben történt ugyanis, hogy bejelentették, a Mars felszíne alatt tekintélyes jégraktár található, s a NASA kiírt egy építészeti tervpályázatot a bolygó kolonizálására. A 3d nyomtatási technika jelentőségét, jövőbeni potenciálját jól mutatja, hogy e pályázat kimondottan és kizárólagosan erre alapozott, jóllehet a marsi regolittal még nem történt kísérlet a nyomtatásra. Más választás márpedig nemigen lesz: ha az ember szeretné megvetni a lábát egy idegen bolygón, már az odaérkezése előtt szükséges lesz az építkezés. 

Marsi kolonizáció - látványterv a Foster&Partners irodától. Kép forrása: dr. Katona Vilmos előadása

S hogy mennyi időn belül valósulhat meg egy ilyen projekt? Kendik Géza építész kérdésére Katona Vilmos rámutatott, az odaút hat hónapja jó eséllyel hamarosan körülbelül két hónapra rövidíthető lesz, a kolónia építése pedig szintén néhány hónapot vehet majd igénybe. "A lényeg, az alaptézis az lenne, hogy semmilyen anyagot ne kelljen kívülről hozni. A 3d nyomtatás a földön már megvalósult, az idegen bolygókon is tényként fogadhatjuk el, hiszen a holdi szituációt már siekrült szimulálni és így eredményes kísérleteket végezni." - foglalta össze Katona Vilmos az űri építészet legfontosabb kritériumait.

MA

Hétfő délután hallgassa Ön is az Archichat_Trend műsorát Kendik Gézával (A4 Stúdió) és Mezei Dániellel a TrendFM hullámhosszán!