A 3d nyomtatás olyan technológia, ami számos területen elterjedőben van az építészettől az orvostudományig. A legújabb kutatások pedig arra utalnak, hogy a következő évszázadban talán a világűr meghódításában, új bolygók lakhatóvá tételében is kulcsszerepe lehet az automatizálható, földi körülmények közt már jóformán emberi jelenlét nélkül is működő metódusnak. E jövőbemutató témáról, a legfrissebb trendekről és az élvonalba tartozó építészirodák eredményeiről beszélt dr. Katona Vilmos "Az automatizált építéstől az űrbázisok tervezéséig" című előadásában, amit a Magyar Írószövetség Science-fiction szakosztálya számára tartott szerda este.

Mars-bázis látványterve, Foster&Partners. Forrás: dr. Katona Vilmos

Dr. Katona Vilmos építész, a Metszet című építészeti magazin főszerkesztő-helyettese. A torontói születésű építész a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végezte tanulmányait, 2015-ben Phd fokozatot szerzett. Egyebek mellett oktatott a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Karán, széles körben publikál és számos európai konferencia előadója.
Az előadás rövidített változata hozzáférhető itt. Egyéb írásai mellett a témában írott cikke itt érhető el.
Ezúton mondunk köszönetet blogunk szerkesztői nevében az előadásért, a megjelentetéshez való hozzájárulásáért és a rendelkezésünkre bocsátott képanyagért!

Hogy mi is az a 3d nyomtatás? Lényegében a nyomtató és az őskori fazekasság kereszteződése: egy robotkar valamilyen képlékennyé tett anyagot rétegről rétegre egymára építve három dimenziós formákat, felületeket alakít ki. Magukban egyes szerkezeti elemek, rácsos tartók is kialakíthatók - akár a madarak elképesztően könnyű, üreges csontjainak mintájára, vagy komplett épületek készülhetnek így. A kínai WinSun építésziroda például 24 óra alatt szerkezetkész állapotra hoz egy családi házat.

A vasbetonépítés ma az egyik legelterjedtebb technológia világszerte, ugyanakkor hátulütője, az acélszerelés lassúsága költségeket és a kivitelezési időt is növeli. E problémára ad választ a MX3D amszterdami cég, amelyik elsőként a világon olyan robotkart fejlesztett, amellyel térbeli acélhálót nyomtathat. Ugyancsak a fémmegmunkálással kísérletezik a brit "The Welding Institute", amely tizedmilliméteres pontossággal, tűhegyből lézerrel leolvasztott hajszálvékony rétegeket tud előállítani.

A technológia egyik fő előnye tehát az, hogy a lehető legkevesebb anyaggal a lehető legnagyobb teherbírás érhető el - lényegében az építészet évezredes problémáira ad programozott választ. És minthogy az MIT Glass Lab már üvegnyomtatásban is sikerrel járt, elmondhatjuk, hogy az épület legfontosabb szerkezetei - a beton, az acél és az üveg előállíthatók ezzel a módszerrel (ahogyan természetesen számos más anyag, műanyag is használható). Az építési munkák zöme tehát mára robotizálhatóvá vált, kiváltva a veszélyes és egyre drágább élőmunka-igényt.

A Foster-iroda kísérleti műhelye. Forrás: dr. Katona Vilmos

Ez pedig nagyon valószínűvé teszi, hogy a világűrben is segítségére lesz az embernek, hogy megvesse a talpát. Persze nem is kell rögtön a Marsig menni, hogy belátható haszna legye: gondoljunk csak a válságövezetekben vagy veszélyes területeken való építkezésre - ha a Föld 8 milliárd lakójának nem is szükséges így otthonhoz jutni.

A Foster-iroda látványterve a Hold-bázisról. Forrás: dr. Katona Vilmos

Odakint a világűrben azonban az ember otthontalan. Az ottani túléléshez kulcsfontosságú, hogy már előre, a kolonizálás nulladik lépésében automatizált módon elinduljon az építkezés, a lakhatatlan terület lakhatóvá tétele. Itt értünk el egy újabb kulcsmomentumhoz. Az űrbéli építkezés ugyanis nem képzelhető el a Földről vitt anyagokkal. A szállítás ilyen távon jóformán lehetetlen, bizonyos tehát, hogy az idegen bolygókon a helyi anyagokat kell majd használnunk. A 3d nyomtatási technika pedig - mint láthatjuk, meglehetősen rugalmas, ami az alapanyagait illeti.

Hamarosan folytatjuk!

MA

Hétfő délután hallgassa Ön is az Archichat_Trend műsorát Kendik Gézával (A4 Stúdió) és Mezei Dániellel a TrendFM hulámhosszán!