Építészet és tájépítészet fonódik össze a Liget Projektben, amely nemcsak Budapest, de az egész ország legnagyobb léptékű beruházása. Mezei Dániel és Kendik Géza építész (vezető tervező, A4 Stúdió), a Trend FM Archichat_Trend műsorának szakértőjeként a harmadik adás alkalmával Baán Lászlót, az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójárért felelős kormánybiztost kérdezték a jelenleg zajló munkákról és a jövőről.

(A kép forrása: http://www.ligetbudapest.org/)

Hatalmas és komplex kihívás ez a feladat, talán egy évszázada nem volt ehhez hasonló nagyságrendű és komplexitású kulturális városrendezési fejlesztési terv - mondta el Baán László. - A Milleniumi időszakhoz hasonlóan magyar és külföldi építészek közreműködésével történik a fejlesztés. A nagy és komplex, gyönyörű feladaton belül jelenleg egy talán kevésbé fókuszban lévő  építkezés ért izgalmas mérföldkőhöz: az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ a Szabolcs utcai klinikák helyén. Ez lesz a raktárbázisa a régi és az új Ligeti intézményeknek, harmincezer négyzetméteres, felszereltségében és építészetileg is világszínvonalú épület lesz. Vasáros Zsolt tervezte, itt zajlanak a kivitelezési munkák, lassan négy szinttel a térszín alatt. Fölötte ugyanennyi szintes épület emelkedik majd, a restaurátoroknak fény kell.

(A kép forrása: http://www.ligetbudapest.org/)

Megmentettek kiváló minőségű épületeket: az eredetileg zsidó kórháznak épült intézmény zsinagógája közösségi tér lesz, az egyik volt kórházépületbe pedig a közép európi iparművészeti kiutatóintézet költözik. A nagyközönség számára a látványraktárakba és a restaurátorműhelyekbe is lesz betekintési lehetőség. Baán László kiemelte,

ezen kívül is zajlanak a látogatókat értinő munkák a Ligetben, a közönség által látogatott területeken:   elbontották az Állatkerttel szemben álló méltatlan bódésort, amik helyett megfelelő minőségben három új pavilon fog készülni. A MIllennium időszakában kétszáznál több pavilon állt a Ligetben, de még korábban, 1860-ban Feszl Frigyes, a Vigadó tervezője tervezett ide pavilonokat, amiknek megvannak a tervrajzai is. Ez a minőségi változás szimbolikus értékű Baán László szerint.

A Ligetben kétfajta építkezés is zajlik: megjelent az új irányvonal, amit a Zene Háza, az új Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum 21.századi épületei képviselnek. Emellett lehet-e, szabad-e egy több mint száz éve lerajzolt-megtervezett épületet ma a 21. században felépíteni új anyagokból? - tette fel a kérdést Kendik Géza építész.

Akkor szabad, ha az építészeti szakma és a látogatók számára is érezhetően és élhetően 21. századi épület lesz a végeredmény - mutatott rá Baán László.

Rekonstruálni megsemmisült vagy elbontott épületet szerintem nem archaizálást jelent, hanem az emberek által szeretett jó minőségű épületek újraéledését, például a Felvonulási téren elbontott színház ma is állhatna. Ez a koncepció tehát akkor igazolható, ha valóban minden ízében 21. századi módon történik meg. Az épületek nem egy az egyes másolatai lesznek az eredetiknek vagy a fellelt rajzoknak.

A Közlekedési Múzeum esetében is olyan finom jelzések történnek majd, amelyekkel érezhető lesz a szakmabeliek számra is, hogy ez egy mai épület. Különösen igaz lesz ez a belső terekben a kormánybiztos szerint, ahol nincs is nagyon mit archaizálni, hiszen mind a közlekedési múzeum mind a színház esetében új funkcionális terek jönnek létre - egy az egyben felépítve a mai elvárásoknak nem is felelnének meg.

Mint Baán László elmondta, ugyanez igaz a Feszl féle pavilonra is, ami cseppben a tengerként jól fogja mutatni, hogyan lehet a rekonstrukciókkal huszonegyedik századi minőséget létrehozni. Emellé sorakoznak fel a kortárs csúcsteljesítmények, ahova a magyar csapat által jegyzett Néprajzi is tartozik. Ez lesz egyféle "modernitástengely" és egyben a Ligetkapuja is - egykor itt érkeztek meg a látogatók a Ligetbe, amit a leendő Néprajzi egy  tökéletes kör alsó ívével, fordított kapuként szimbolizál.

A műsorvezetők fűzték hozzá, hogy ebből a szempontból a Közlekedési Múzeum egy kicsit kilóg a sorból, hiszen egymás után sorakoznak majd a kortárs épületek ezen a tengelyen.

A Galériába fut bele a tengely - magyarázta Baán László - de egyébként a Ligetbe 150 éve folyamatosan települő épületek megújítása is része a projektnek. Egy jól elhatárolható városi térbekoncentráltan települtek a szórakoztató-kulturális építmények, mint a fürdő, állatkert, múzeumok, cirkusz... Ilyen magas szintű, zöldbe ágyazott intzéményrendszer sehol sincs, e tekintetben egyedi a Liget Európában, és ebbe a folyamatba illeszkedik a három kortárs épület.

Értem és megértem, hogy világsztárokat hívott meg a kiíró - kapcsolódott be Kendik Géza - de túlsúlyokat éreztem a meghívásos pályázatoknál, 12-14 versenyző közül kettő-három magyar volt.

Valóban, három vagy négy ilyen terv volt, - erősítette meg Baán László - de ne felejtsük el, Magyarországon valós, középületre kiírt nemzetköi tervpályázat nem volt az elmúlt évtizedekben. A kormányzati negyed esetében magyar volt a kiírás, így a külföldieknek csak hazai irodával társulva volt esélye. A Múzeum Negyed első angol nyelvű pályázatára ötszáznál több munka érkezett be, a kormányzati negyedre húsznál kevesebb. Az egész világra szóló meghívásos tervpályázatban nem érzem alulreprezentáltnak, ha egy tizennégyes mezőnyben négy magyar pályázat van. 

A zsűri csak azt tudta, melyik 14 iroda versenyez - tette még hozzá a kormánybiztos - azt nem, melyik terv kié, és kizárólag az építészeti kvalitások alapján döntött. Ami a fantasztikus volt, hogy a bírálók, akiik közt maga Fujimoto is ott volt (a Zene Házának pályázati nyertese), egyhangúlag döntött - mint később kiderült - a magyar Napur Kft. pályaműve mellett. Hatalmas feladat egy ilyen összetett problémára válaszul remekművet alkotni - ez most a magyar csapatnak sikerült a legjobban a világ legnagyobb építészirodáival versenyezve.

(A kép forrása: http://www.ligetbudapest.org/)

Milyen lesz a tájépítészeti környezet, Ön hogy látja? A Liget legérzékenyebb pontja ez a kérdés, ilyen szempontból ennek is komoly figyelmet kell ennek szentelnie

- kérdezte a műsorvezető.

Az épületek körvanalazódása után írtuk ki ezt a tájépítészeti pályázatot, amelyet szintén magyar iroda, a Garten Stúdió nyert meg. Két olyan referenciájuk is van, ami a nem szakmabelieknek is magáért beszél: az egyik a várkert Bazár, a másik a Kopaszi Gát rendezése és tájépítészeti munkái. Mindkettő sikeres, a széles közvélemény által is szeretett projekt. Most vagyunk a szerződéskötés fázisában, és ezután elindulhat a tényleges kiviteli tervek készítése, ami egy jó fél-háromnegyed éves munka lesz. Ennek során még számtalan olyan elem fog bekerülni a szakmai és civil egyeztetéseknek megfelelően - erre egyébként külön miniszteri biztos is lesz -  amelyek azokat az ötleteket és gondolatokat is figyelembe veszik, amit a Ligetet használók, a környékbeliek tesznek hozzá a koncepcióhoz. Ez évi több milló látogatót érint, és a pályázat során felsejlettek konfliktusos pontok is.

Itt példaként említette Baán László a Stefánia felől érkező kerékpárút folytatását a Ligeten keresztül, az Olof Palme sétányon. Ennek a megszüntetésével számoltak, ami ellenkezést váltott ki, hiszen a kerékpáros közlekedésben ez egy fontos ütőér. A Ligetet átszelő utak átalakításával megoldható a kerékpárutak megtartása anélkül, hogy ennyire széles sztrádákra lenne szükség. A használók más csoportjai, mint a kisgyerekesek vagy kutyások területeit is harmonizálni szükséges, hogy a használat jól működjön minél több ember számára. Ez a legnagyobb tájépítészeti projekt ma - foglalta össze a kormánybiztos - 15 milliárdot fogunk rá költeni, hiszen komplex megoldásokról van szó: egy vadonatúj Ligetet kap az is, aki nem az intézmények miatt jön ide, hanem a zöldterületért, új futókörrel, rózsakerttel, játszóterekkel.

Van-e kedvenc eleme ezeken belül? - kérdezte személyesebb kötődéseiről Baán Lászlót a szintén építész, Kendik Géza. 

Nekem a nagy kedvencem a Liget Projekt maga, mindenféle hányattatások és fordulatok ellenére. Sok száz ember dolgozik ezen. Ipsosnak volt egy felmérése, ami szerint a lakosság 70-80%-a ellenzi a Liget beépítését. Azt mi is ellenzzük. Amikor aztán konkrétan előkerül, mi történik, világos lesz, minek a helyére mi kerül, hogy a lebetonozott területek rovására picit emeljük a beépítést, de cserébe nő a zöldfelület is. Ennek hatására a hetven százalék ellenzőből hetven százalék helyeslő lett. Ha most egy varázsceruzával holnapra felrajzolhatnánk élőben a Ligetet, mindenki szeretné.

Mondhatok kedvencet is, amit Fujimoto a Zene Házával betervezett, fantasztikus, minden szempontból ideillő, világszínvonalú épület. De szeretem a Közlekedési Múzeum megújulását, ahogyan a 21. század a múlttal találkozik. Bármelyik részére is fókuszálunk, szerintem rendkívül izgalmas és szerethető változással találkozunk majd.

(A kép forrása: http://www.ligetbudapest.org/)

Mi a helyzet a Szépművel? - kérdezte Mezei Dániel - ott is zajlanak munkálatok. 

Működésében mindenképpen európai rangú intézménnyé, a leglátogatottabb budapesti múzeummá vált az elmúlt 10 évben - mesélte Baán László, aki kormánybiztossága mellett a Szépművészeti Múzeum igazgatója. Kisebb infrastrukturális megújítások történtek, most eljött az ideje egy nagyobb beavatkozásnak,- folytatta az igazgató - amelyben a Román Csarnok a kulcsszó, de ezzel együtt megújulnak más részek, évtizedek óta lezárt területek is. Hogy erre egy jó példát mondjak:

a Michelangelo teremről jóformán senki nem tudta hogy létezik, itt könyvelők ültek jó ideje, és ez most visszakerül a közönségnek. A Román Csarnok raktára térszín alatt elkészült, a padlófűtés rétege is, a restaurálás még hátra van. Biztonságosabb, megújult környezet, a mai igényeknek megfelelő, komfortos tér várja majd a látogatókat.
A Szabolcs utcai bázis, a Szépmű és a Zeneház 2018 elejére átadásra kerül.

Hogyan történik majd a tájépítészeti rendezés? - tért vissza a Városliget megújításához Kendik Géza - Ahogyan adják át a házakat, azok közvetlen környezete rögtön rendezésre kerül?

Lesznek részek, amelyek leválaszthatók a nagy tájépítészeti tervről, így amit lehet, megpróbálunk előrehozni, de egyes területekkel meg kell várni a 2019-es átadású épületek elkészültét. 200 milliárd forintos a teljes keret, ebben a városszövetben, ami unikális Európában, egy nemzetközileg  is vonzó kulturális "márka" kiépítése történik, ami többletturizmust jelent majd, s 15 év alatt megtérülhet a beruházás a Budapestre érkező turisták számának emelkedésével.

MA

Megtalál bennünket a Facebookon és az Instán – archichat_trend néven –, de hallgathat bennünket a Trend FM hullámhosszán is, ahol hétről-hétre Kendik Géza építésszel, az A4 Stúdió tulajdonosával beszélgetünk az építészetről.