Amikor építészetről beszélünk, nem feledkezhetünk el annak perifériáiról: azon területekről, amik építészet és társművészetek, társszakmák határterületeire esnek. Ezen a héten az Archichat_trendben, a Trend FM építészeti műsorában Vörös Márton díszlettervezőt faggatta Kendik Géza (A4 Stúdió) és Mezei Dániel műsorvezető. Szó esik műhelytitkokról, készülő szuperprodukciókról és a nemzetközi szakmai közeg sajátosságairól.

Kép: jelenet a Herkules c. filmből. Forrás: www.imdb.com

Vörös Márton olyan közismert filmeken és sorozatokon dolgozott, mint a Borgiák, a Herkules vagy a héten mozikba kerülő Inferno, Tom Hanks főszereplésével, de a 2017-re beígért Spectral munkacímet viselő sci-fi díszlettervezési munkálataiban is részt vett. Elmondása szerint nemzetközi csapatban alkotnak, a végzett magyar díszletesek részben a MOME vagy a kaposvári díszlettervező képzésről érkeznek, de a Képzőművészeti Egyetemről és az építész karokról is kiegészül a csapat kollégákkal. 

Kendik Géza arról kérdezte a vendéget, hogyan zajlik a díszletek tervezése és építése, hogyan áll elő az a lélegzetelállító látvány, amit mi a filmeken láthatunk. Vörös Márton válaszában kiemelte, a rendező igénye és ötletei a meghatározók az arculatot, hangulatot illetően - s ezt a hatást igyekszik a production designeren (vezető tervezőn) keresztül megvalósítani a csapat a díszleteken keresztül. Ahogyan egy építészirodában a projekt vezető tervezője, itt is a designer fogja össze a koncept-képeket alkotó művészeket, ő adja a hangulatképeket az art directorok által vezetett teameknek, meghatározva ezzel a film vizuális világát.

Kép: jelenet a Borgiák c. sorozatból. Forrás: www.imdb.com

A legtöbb egyeztetés a production designerrel történik, de ahogyan egy irodán az építészeti szakágakkal, itt is folyamatosan együtt kell működni a kameracsapattal, a világosítókkal, állványépítőkkel. Géza kérdésére azt is elmondta, hogy a színészek a tervezés folyamán nem vesznek részt a díszleteket érintő munkákban - az ő dolguk az adott díszletek közt a lehető legjobb teljesítményt nyújtani. Mezei Dániel kérdésével azt az érdekes problémát feszegeti, hogy bizonyos értelemben a díszletek "használói", a színészek és a díszletek "megrendelői" két különböző csoportot alkotnak. Honnan érkezik tehát visszajelzés a díszleteseknek? A vezető tervezőnek van itt is kulcsszerepe - tudjuk meg a szakembertől - de a stáb részéről is kapnak véleményeket, no és persze a legszebb visszajelzés, amikor egy stáb Oscar díjat nyerhet egy munkájával.

Vörös Márton azt is elmondta, a mai trend azt mutatja, hogy a díszletek elkészülését meghaladó keret áll rendelkezésre az utómunkákra: az időjárási, hőmérsékleti viszonyok érzékeltetésére (gondoljunk csak a hidegben látszó leheletre vagy a téli jelenetek igényelte változtatásokra), esetleg ha nem volt költségkeret a teljes díszlet megépítésére, akkor a szükségessé váló újabb részek hozzáadására - mindez rendkívül drága műfaj az idő rövidsége és a felületképzések miatt. Ami az építészetben a tégla, az a díszletnél a farostlemez, ami ott vasbeton, az itt fagerenda. A kőműves az ács, az építőmunkás az asztalos... Gyorsan, ötven-száz fős csapatokkal kell hatalmas méretű díszleteket megépíteni. 

Mitől válik antik hatásúvá vagy kőnek látszóvá egy díszlet? Hogyan, kik készítik ezeket? - kíváncsiskodott Mezei Dániel. Nem is festőknek hívjuk őket - válaszolta Vörös Márton - ők a szcenikusok. A díszletfesztés egy nagyon komoly, külön szakma, szinte smink finomsággal kell dolgozni, nehogy látszódjon a díszleten, hogy mű. Egy jó szcenikus könnyedén varázsol csempét MDF lapból, vagy PUR-habból sziklát - amíg oda nem megy az ember megkapargatni, sose mondaná meg, hogy nem valódi - ez tényleg művészet. Az art department akkor veszi át a kész darabot, amikor a festés már élőben is tökéletes. Mindezt persze határidőre kell teljesíteni: a hatalmas, akár tízmilliós költségeket felemésztő forgatási napok nem csúszhatnak egy hiányzó elem miatt. Ha két műszakban, kétszer annyi emberrel is, de teljesíteni kell.

Vörös Márton közel tíz éve dolgozik a szakmában, s úgy látja, a jelenlegi trend a filmek mennyiségének és kaliberének változása. Egyre több nagy rendező és nagy produkció jön ide forgatásra - Ridley Scott pl. a Mars mentőakció filmjével érkezett. Ez a műfaj, a sci-fi a díszletkészítés egyik csúcsteljesítménye, hiszen olyan high-tech anyagokat és felületeket kell elérni, ami komoly technikai felkészültséget is igényel. A sok tízmillió dolláros filmek, a 3d nyomtatás, a CNC marás, a három dimenziós digitális modellek és technikák alkalmazása ma elvárás. Tíz éve még nem így volt, aki ma ceruzával rajzol, az a kuriózum - habár sokkal szebb és érzékletesebb rajzokat lehet így készíteni. A felgyorsult technológia azonban szükségessé teszi a váltást, a számítógépes modellek gyors mozgathatósága, térben való elforgathatósága kiszorítja a kézi technikát a munka nagy részéből.

S hogy mitől lett Magyarország a hollywood-i produkciók forgatási helyszíne? Olcsók vagy jók vagyunk? Az amerikai filmgyártás egyébként lassan áttevődött Atlantába, az ottanihoz képest olcsóbb és gyakran jobb munkaerő hozzáférhető idehaza. Megvan az az infrastruktúra, technikai háttér, a megfelelő art directorok, akik a nagyobb projekteket is el tudják vinni a hátukon. Hamarosan talán már teljesen hazai szakembergárdával dolgozhatnak. A vezető tervező kiválasztásánál a rendezővel való kapcsolat döntő lehet, de három személy együttesen dönt: a producer, a rendező és a filmstúdió képviselője. Art directorként nehéz olyan kapcsolatba kerülni a döntéshozókkal, ami ilyen megbízást hozhat - s munka közben nem is ez az elsődleges szempont, hanem az adott feladat áll a középpontban - mesélte Vörös Márton. Változást az hozhatna, ha egy magyar rendező kerülne olyan pozícióba, hogy ajánlani tudja a korábban már bevált díszletesét. A sors azonban úgy hozta, hogy eddig csak külföldi nagy produkciókkal került kapcsolatba vendégünk.

Első nyolc évét építészként töltötte a pályán, a 2008-as válság szólt közbe. Rajzolóként - szinte újrakezdőként - adódott egy lehetőség egy filmnél, s végül ott is maradt. De milyen változást hozott vajon Vörös Márton életébe, hogy az "örökkévalóság" helyett tervei egy ilyen gyors műfajt szolgálnak? Természetesen ehhez szemléletváltásra volt szükség - a díszletes tulajdonképpen látványtervet ad le, s a kivitelező ebből dolgozik. Így aztána részletekben, szerkezetekben kevesebbet kell gondolkodni, az esztétika viszont jobban előtérbe kerül. A lehető legszebb, legegyedibb látványt kell létrehozni, de a statika, elektromosság, gépészet kikerült a megfontolások közül - ezzel egyszerűbbé vált a munka.

Természetesen itt is vannak berendezők, kellékesek, akikkel együtt kell dolgozni, de nekünk a szépségre, esztétikára kell törekedni. - mesélte Vörös Márton - Ellenben az első vonal meghúzása után 4-5 hónappal nemcsak megépül a terv, de akár már le is bontják. Jóval rövidebb idő van tehát ugyanannak az esztétikus, arányos, szép munkának a létrehozására, mint ami egy építészeti alkotásnál elvárás. Az idő rövidsége egy esetleges csúszással együtt már komoly logisztikát igényel, hogy a díszleten munkálkodó 100-150 ember egyszerre tudjon dolgozni - ez is része a munkának, a díszletépítés összefogása. 

Szorítsunk együtt a díszlettervező csapatnak, hogy akár az Oscar-díjra is esélyük legyen a következő produkcióval!

 MA

Kövessen minket a Facebookon, az Instán archichat_trend néven, valamint hallgasson bennünket minden hétfőn a Trend FM hullámhosszán!