Ma, amikor az emberek annyit beszélnek a természettel való harmonikus együttélésről, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy nem kell mindent újra kitalálni. Őseink nálunk sokkal jobban alkalmazkodtak környezetükhöz. Igaz ez a lakóhelyeinkre is. Ma a világörökség része, több százezer turista úticélja a törökországi Kappadókia, ahol az ott élők már több mint kétezer év óta alakítják sziklalakásaikat, de lehet, hogy nem is kell annyira messzire utaznunk, ha ilyen építészetet akarunk látni?
A török helyszínre érve elsőre a bizarr sziklaformákat vehetjük észre, ezeket tündérkéményeknek nevezik. Kialakulásukat a vulkánosságnak köszönhetik, nyolcmillió évvel ezelőtt heves vulkáni tevékenység volt a területen, több száz méter vastag riolittufa üledék halmozódott fel, amelynek tetejére vékony bazaltréteg került. Az időjárás elemei a puhább kőzeteket lepusztították, ahol azonban a bazalt megvédte, ott megmaradt az eredeti felszín és ma ezek alkotják a lenyűgözően furcsa tornyokat.
Kappadókia lakói a száraz, növényzetben szegény területen a puha riolittufa kifaragásával teremtettek otthont maguknak. A kőzet könnyen alakítható, kiváló szigetelő, így megvédte az ott lakókat a külső elemektől. Nem utolsó szempont ezeknek a lakásoknak a jó védhetősége, ugyanis gyakran nagy magasságban épültek, és ha a hozzájuk vezető létrát felhúzták a külső támadásoktól sem kellett tartaniuk.
A jó védhetőség és a viszonylag zárt vidék már az első században menedéket nyújtott a rómaiak elől menekülő keresztényeknek. A lakóépületek mellett számos kolostort, templomot találhatunk, amelyek a korai kereszténység egyik legfontosabb emlékei
A legjelentősebb templomokat Göreme környékén találhatjuk, ahova a hetedik századtól kezdve költöztek az arab terjeszkedés elől. Itt az egyszerű kereszt alakútól a bazilikáig a templom építészet számos formáját láthatjuk. Belsejükben végigkísérhetjük a freskó festészet számos fázisát a geometrikus, növényi formáktól az emberábrázolásig.
Sok százezer utazó csodálja Kappadókia természeti és építészeti csodáit, nekünk nem muszáj Törökországig utaznunk, a hazai tájakon kirándulók is láthatnak hasonló módon kialakuló hegyeket és a sziklába való építkezés sem ismeretlen. A Törökországihoz hasonlóan alakult ki a Nógrád megyei Kazár község melletti táj is. Sajnos itt csak a puhább kőzeteket találhatjuk meg és így a tündértornyok hiányában még a hazai természetjárók körében is kevéssé ismert, pedig Közép-Európában egyedül álló geológiai formákat láthatunk itt.
Bükkalján lévő riolittufába a tizenkilencedik század folyamán számos településen vájtak különböző célból épületeket. A jó szigetelés miatt magtárnak, raktárnak vagy borospincének használták, de több helyen lakások is készültek. Ezek közül több is látogatható. Egerszalókon a népi építkezést figyelhetjük meg.
Noszvajon az elhagyott lakásokat a Farkaskői alkotótelep művészei vették birtokba, akik kitisztították és néhol egybe nyitották a tereket, szobrokat, installációkat készítettek, sőt kialakítottak egy akusztikus termet is , ahol különleges hanghatásokat hozhatunk létre.
A természet közeli építészet világtrend, vajon a kappadókiai ókeresztények vagy a magyar parasztok mutathatnak utat a ma építészeinek?
- füles -
Utolsó kommentek