Díjak és elismerések - hol a helye egy építész, tervező életében, karrierjében ezeknek az elismeréseknek? Egyáltalán, létezik az építészetnek "Nobel díja"? És "Oscar Díja"? Kendik Géza építésszel, az A4 stúdió vezető tervezőjével beszélgetett Mezei Dániel az Archichat_trend hétfői adásában.

Díjnyertes temetőépület látványterve Szentendrére. Alkotó: Kendik Géza, A4 Stúdió. Kép forrása: http://www.a4studio.hu/

Az eddigi adásokból is látható, hogy egy épület születése nem egyszereplős történet, a tervező pedig szinte sosem alkotói magányban dolgozik - emelte ki Kendik Géza bevezetésképpen. Mellette állnak a kivitelezők, a gyártók, a beruházók - s az átadott díjak is e szereplők köré csoportosulnak, design-tól az ingatlanfejlesztési elismerésekig. Nemritkán pedig az épület maga a díjazott, s így jut dicsőséghez valamennyi résztvevő.

Az építészeti elismerések csúcsa, vagy ha úgy tetszik az építészeti Nobel díj a Pritzker díj, melyet 1979-ben adtak ki először. Ezt az életmű-díjat és a vele járó százezer dolláros jutalmat tehát eleddig kevesebb, mint negyven építész mondhatja magáénak, természetesen kétszer nem is nyerhető el. Idén ezt Alejandro Arravena chilei építész nyerte el, akinek munkái közül ismertségben is kiemelkednek a chilei földrengés utáni újjáépítéshez készített tervei. 

A közismert sztárépítészek mellett ő egy új, szociálisan érzékeny, környezettudatos építészgeneráció képviselője, az épített környezet és életminőség kérdései foglalkoztatják. Az idei év egyébként rendkívüli sikereket hozott neki: a Pritzker-díjon tulajdonosaként neve a legnagyobb építészek sorába került, emellett a 2016-os Velencei Építészeti Biennálé kurátora is.

Ehhez hasonló rangos nemzetközi elismeréseket egyébként rendre nagy és a kortárs építészetben nagy hagyományokkal rendelkező országok szülöttei vihetnek haza. Az Egyesült Államok, Japán, Hollandia, Portugália, Spanyolország - nem csoda, hiszen a beruházóktól jelentősen függ az országban az építészet helyzete. Ilyen értelemben a chilei díjazott szokatlan választás - fűzte hozzá az építész.

Természetesen kiugró teljesítmények máshol is előfordulnak. Így például idén lengyel győztest hirdettek a World Architecture Festival-on, amelyet 2008-ban indított el az Architectural Review főszerkesztője, s ami ma már az egyik legfontosabb elismerés. Voltaképp az építészet Oscar díja ez, ahol a szakmabeli zsűri a döntőbe kerülő öt-tíz épület közül választja ki a legjobbat. Ennek az elismerésnek örömteli magyar vonatkozása is akad: 2009-ben hazai pályára került a díj, amikor Kendik Géza és az A4 Stúdió elnyerte szentendrei köztemető-tervével. 

Díjnyertes temetőépület látványterve Szentendrére. Alkotó: Kendik Géza, A4 Stúdió. Kép forrása: http://www.a4studio.hu/

A Mies van der Rohe díjat ezzel szemben kétévente adják át - tekintettel a projektek hosszabb átfutási idejére, tulajdonképpen logikus eljárás. 1988. óta van jelen az elismerések palettáján, s ezt is épület nyeri el. 2009-ben itt is magyar sikernek örülhettünk: Kis Péter a Práter utcába tervezett lakóházával shortlistre - döntőbe - került.

Az egyes nemzetek is rendelkeznek persze saját díjakkal, ezek közt különösen érdekesek lehetnek a korábban már említett nagy építésznemzetek által alapítottak. Kiemelkedő színvonalú a Brit Építészkamara, a RIBA Sterling-díja. A James Stirling építészről elnevezett elismerést olyan projekt nyerheti el, melyet vagy Nagy-Britanniában terveztek vagy ott épült meg. 2015-ben például az Allford Hall Monaghan Morris iroda Burntwood Általános Iskolája nyert, 2016-ban pedig a Caruso St John Architects egy izgalmas galériával, amelyben régi és új kapcsolódik össze elválaszthatatlanul.

Burntwood Általános Iskola, alkotók: Allford Hall Monaghan Morris építésziroda. Forrás: http://www.ahmm.co.uk/

1989. óta adják át a japán Premium Imperiale díjat - itt ezidáig nem győzedelmeskedett más nemzet szülötte. A feltörekvő tehetségeket a Marcus díjjal tüntethetik ki. 2013-ban ezt egyébként az a japán Sou Fujimoto nyerte el, aki a városligeti Zene Háza pályázat első helyezettje is. Talán az építész szakma  átalakulását mutatja az is, hogy a 2016-ban Pritzker életmű díjjal kitüntetett Aravena mindössze hat évvel korábban, 2010-ben kapta meg ezt az elismerést.

Jelenleg is zajlik két rangos nemzetközi online építészeti oldal saját "Év Épülete" választása. Mind az Archdaily, mind az Architizer az egész világra kiterjedő építészeti alkotásokat publikál, s közönségszavazással döntik el, ki kapja a pénzdíjazás nélküli, de komoly elismerést. Az Archdaily versenyében szintén örülhettünk hazai sikereknek az elmúlt években. 2015-ben a sporaarchitects testvér-metróállomásai nyertek, 2010-ben pedig Kis Péter hozta el az év ipari épülete címet.

Ugyancsak a ma nagyon aktuális szociális építészet került fókuszba az Ugo Rivolta díj esetében. A milánói kezdeményezésű európai díjat is besöpörte annak idején a Práter utcai szociális lakóépület. Érdekessége, hogy a verseny nyertese a következő évben a zsűri elnökeként dönthet vehet részt a következő díjazott kiválasztásában.

Ezek az elismerések azonban nem csak a szakmán belüli sikerekről szólnak. Olyan fókuszpontok, új látásmódok, új irányok bukkanhatnak fel az indulók vagy díjazottak közt, amelyek befolyásolhatják a szakma egészét, az alkotó építészek gondolkodásmódját. Így például az egyes gyártók által kiírt "versenyek" innovatív, újszerű anyaghasználatra vagy akár új technológia kifejlesztésére is motiválhatnak tervezőket. Az eredmények közzététele, megismertetése pedig segíti a helyi építészeket, hogy frissek marajanak és esetleg nemzetközi mezőnyben is érvényesüljenek. Itt van hatalmas szerepe a beruházóknak, ingatlanfejlesztőknek, akik az építészek által felvetett új gondolatokat, megoldásokat támogatni tudják.

Az egyik legismertebb magyar építészeti elismerés az Ybl Miklós Díj. Az emlékérme Borsos Miklós alkotása. Forrás: http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/az_ybl_miklosdij_alapitasa_1953ban.html

S hogy mi a helyzet idehaza? Az építészeti elismeréseknek és sikereknek itthon is van hagyománya. Talán kevésbé ismert, de Hajós Alfréd és Lauber Dezső uszodatervével az Amszterdami Szellemi Olimpián ezüstérmet szerzett - ami felér egy arannyal, tekintve, hogy első helyezést nem osztottak - mesélte Kendik Géza. A Kossuth Díjért más művészekkel versenghetnek az építészek, az Ybl Miklós Díj 1953 óta létezik, s habár ily módon a kommunizmus öröksége, ma is fontos magyarországi elismerés. 

Több mint hatvan év alatt persze nagy számú, több száz díjazott került fel a listára - korábban öt-tíz építész nyerte el évente, mára ezt háromra csökkentették. Az Ybl Díjat egy felkért, szakmai bizottság ítéli oda a jelölteknek. Korábban egyetlen házért is odaítélhető volt, ma már életmű-díjként adományozzák. Az ingatlanfejlesztés területén a FIABCI magyar tagozata ad át díjakat, s juttatja ki az európai mezőnybe. A Pro Architectura Díjat a miniszterelnökséget vezető miniszter adományozza egy kilenc tagú szakmai bíráló bizottság javaslata alapján. 

Izgalmas hazai kezdeményezés a Média Építészeti Díja. Az Építészfórum.hu által elindított díj mára elmúlt tíz éves, és érdekessége, hogy az Archdaily vagy Architizer elismeréseitől eltérően itt nem csak internetes szavazás és eredményhirdetés történik. Minden évben az Építészfórum felületén megjelenő projektek - épületek és tervek - versengenek egy öt tagú nemzetközi zsűri és a közönség tetszéséért. Minden évben nagyszabású díjátadó gála zárja az eseményt, ahol szakmai bírálók és szakmán kívüli, médiában dolgozó zsűri vitatja meg nyilvánosan a döntőbe került terveket.

S hogy kit látna szívesen Ybl-díjasként Kendik Géza? Az adás végén elárulta: Kis Péter eddigi pályafutása, nemzetközi és hazai sikerei bőven indokolnák elismerését.

Jövőre talán megtudjuk, jól drukkolt-e. Ezért, és minden héten további érdekes témákért hallgassa 2017-ben is az Archichat_Trend adásait vagy kövesse blogbejegyzéseinket és facebook-oldalunkat! Valamennyi szerzőnk, szerkesztőnk, riporterünk és szakértőnk nevében ezúton kívánok békés, boldog ünnepeket!

MA