Zajlik az olimpia Rióban. Egy ekkora eseménynek rengeteg olvasata van, mivel hatalmas, több éves előkészítő munka előzi meg az olimpia két hetét. Ez minden területre, így az építészetre is igaz. Éppen ezért lehet érdekes az a beszélgetés, amely a hét elején a Trend FM-en hangzott el, ahol Kendik Géza (A4Stúdió, tulajdonos) és Kókány Győző (S.A.M.O, tulajdonos) két kiváló hazai építész, ráadásul a sportlétesítmények tervezésében a munkáik révén szakértő építészmérnök volt a vendég. A téma az olimpia,  kicsit a 2024-es magyar olimpiai pályázat tükrében is. 

Ahogy mindenkit, úgy a két építészt, Kendik Gézát és Kókány Győzőt is kiemelten érdekli az olimpia. Saját bevallásuk szerint nem tudnak elszakadni az olimpiai közvetítésektől, ahogy Kókány meg is jegyezte: 

"Túl kell élni ezt a két hetet." 

Ahogy a beszélgetésből kiderült, ma már tényként lehet kezelni, hogy a TAO-támogatások új fejezetet nyitottak a hazai építészet és az építészszakma számára a sportlétesítmények tervezésében, létrehozásában. Kókány Győző és cége a Ferencváros stadionjának, a Groupama Arénának tervezőjeként két jelentős díjat is elnyert, de most is egy komoly beruházás indulására, a fehérvári Sóstói Stadion építésének, várhatóan szeptemberi kezdésére vár. Kendik Géza és cége szintén komoly díjakat nyert a Vasas Pasaréti úti vívócsarnokának újjáépítésével, miközben hamarosan megnyitja kapuit egy másik jelentős munkája nyomán, a hazai teniszsport Nemzeti Edzés Központja a Mikoviny utcában.  

Kendik Géza nem tartja szakmai ártalomnak, amikor egy építész más szemmel nézi az olimpiát, nem csupán a versenyre, az épített környezetre is kíváncsi. 

"Szerintem nézni kell az épületeket, a létesítményeket, sőt magát a várost is figyelni kell. Érdekes látni, ahogy Rió "kitalálta ezt az olimpiát". Végignéztem a maratoni futást a hétvégén, mert kíváncsi voltam, hogy mi minden készült Rióban"

- ismeri el Kendik Géza.

Kókány Győző is sportkedvelő, követi az eseményeket, de más szemszögből. 

"Én is nézem a versenyeket, az épületeket, mint Géza - mondja Kókány.

- De néha másfele is figyelek, a létesítmények kialakítását, az építészeti megoldásokat is nézem. Egy kicsit el-elkalandozok, pl. a rácsos tartók felé. Mi is csináltunk már ilyet, de azért nagyságrendileg más ez a lépték" 

- ismeri el a magyar építész. 

Van is miért figyelni, mert azt mindkét építész elismeri, hogy a TAO által megteremtett "munkalehetőségeket" magyar építészek kapták idehaza. Mindez magával hozza, hogy több olyan tervük megvalósult már, amelyre büszkék, de több olyan is ott van a tervezőasztalon, amelynek megvalósulása lehet, hogy csak hónapok kérdése.

Van tehát szakértelem, sőt, talán már rutin is egy-egy stadion vagy csarnok megtervezésében mind a két oldalon. Éppen ezért érdekes, amit mondanak, arra a kérdésre, hogy mennyire változnak az építészeti elvárások ezen a területen, 

"Mindig van egy adott helyszín, van egy adott program, amit kapsz a beruházótól - mondja Kendik Géza. - Meg kell felelni egy nemzetközi elvárásnak. A Vasas vívócsarnokánál, amely ugye teremsportnak ad otthont, a világítás volt többek közt nagyon fontos. Egy - csúnya szóval élve - "teremsportoló" nem szereti a természetes fényt, mert az kiszámíthatatlan. Emellett nem mindegy, hogy milyen a borítás, a "sportpadló", a gépészet, mert a változó szabályok mind-mind új helyzetet teremtenek. Ami még fontos, hogy mi generáltervezői vagyunk ezeknek a létesítményeknek. 20-30 szakmát kell összefésülnünk. Tulajdonképpen karmesterei vagyunk egy zenekarnak. Sporthasonlattal élve, mi vagyunk a csapatkapitányok" - részletezi a munka néhány gyakorlatot és szakértelmet kívánó részletét, Kendik Géza.  

Ennek kapcsán az is szóba került, hogy miközben a Groupama Aréna komoly elismeréseket söpört be idehaza és külföldön, a magyar sajtóban a legtöbb helyen mindenki megszólalt a stadion kapcsán - a klub, a kormány vagy éppen a sportolók részéről -, de az építész nevét nagyon kevés helyen írják le. A kérdés, hogy miért? 

"Nem tudom, ez Magyarországon sokszor előfordul - mondja Kókány Győző. -

Nyolc évet dolgoztunk az Arénán. Az új elnök alatt gyorsult fel az egész munka,mert Kubatov Gábor a projekt mögé állt. Csapatmunka volt valóban. 33 szakmával egyeztettünk azokban a hónapokban, az akusztikától kezdve rengeteg minden napirendre került. Ez szakértelmet és odafigyelést kíván. Ki kell emelnem a kollégáimat, mert ha ők nincsenek, ez a stadion nem így készül el. Hihetetlen egyeztetések folytak. Éjjel nappal dolgoztunk egy időszakban. Szerintem másodlagos, hogy minket említenek-e egy-egy cikkben, mert két díjat is nyert az Aréna, tehát ez hosszútávon a cég nevét a köztudatban tartja." 

Abban mindkét építész egyetértett, hogy nagyon kevés esetben tudják az építész nevét, ez nemzetközi jelenség, de amúgy a lényeg, hogy jól használható, hosszútávon is működőképes, flexibilis épülteket tervezzenek.  

Jönnek a nemzetközi példák: a 2012-es olimpiára épült londoni Aquatic Center, amelynek a játékok után elbontották a két kis szárnyát, ma pedig szimpla uszodaként funkcionál. Sőt, Kendik azt is szóba hozta, hogy a katari futball vb után majd elbontják és elszállítják  néhány stadion alkotó elemit, hogy egy másik városban építsék újjá. Van tehát nemzetközi kitekintés, van figyelem, így vannak példák is a fejekben. 

A hazai sportlétesítmények tervezésénél mindezek meg is jelentek. Fontos, hogy a Groupama Aréna működtetése nem lett ráfizetéses. A főépület akkor is képes eltartani a stadiont, ha ott nincsenek események, mert egy többfunkciós rendezvényépületként is működik, amelyben párhuzamosan lehet eseményeket tartani.  

"A termei flexibilisek, biztosított a parkoló, kompakt létesítményt hoztunk létre a Markettal, amellyel nagyon jó volt az együttműködés - mondja Kókány. - Meg is lett az eredménye! Ezek az épületek, a sportlétesítmények a városi szöveten belül helyezkednek el. Fontos iránypontok egy városban. Ikonikus épületek, amelyeknél számít a nagyságrend, hogy mekkora egy épület" - hangsúlyozza a sportlétesítmények városon belüli szerepét, Kókány Győző.  

A beszélgetés egyik legfontosabb gondolatát ennek kapcsán végül Kendik Géza foglalta össze, amikor elmondta, hogy miért lehet nagyon fontos a 2024-es olimpia a magyar főváros, Budapest számára. 

"Létezik olyan, hogy építészetileg élő város! Emlékezzünk vissza, hogy az olimpiát rendezett városok közül, Barcelona, mire odaért, felépítette magát. Rossz tereit, útjait, tengerpartját rendbe tette, és egy élő, a mai napig élhető és jó város keletkezett. Mindez vonzza magával a külföldi beruházásokat. Azt gondolom, hogy ez zajlik most Budapesten, a Liget Projekt vagy a Vár megújulása esetében is, de a belváros maga is az elmúlt 6-8 év beruházásai miatt folyamatosan megújul. Kialakult egy többpólusú város. 20 éve még csak a Váci utcában akartál szétnézni, ha Budapestre jöttél, de most el lehet 3-4 napot tölteni úgy a városban, hogy Budapest különböző helyeit járod be. Ez egy jó irány, és ehhez az olimpia még hozzátenne egy nagyot."
 

MD

Kövessen minket a Facebookon és az Instagramon!

https://www.facebook.com/Archichat_trend-317333375323260/?fref=ts

https://www.instagram.com/archichat_trend/