Öthajós csarnokot, az ország legnagyobb ipari műemlékét alakítják át az Operaház céljainak megfelelően. Az átalakítás tervezője: Marosi Miklós (a Középülettervező Zrt. Széchenyi-, Ybl- és Pro Architectura-díjas vezető tervezője). Forrás: www.opera.hu

2017 őszén rendhagyó évadot kezd a Magyar Állami Operaház. Közel három évtizeddel a legutóbbi felújítása után időszerűvé vált ismét egy komolyabb beavatkozás, habár a közönségforgalmi területeken szinte folyamatosan végeznek kisebb restaurátori, karbantartó munkákat. 

Az előadások és feladatok nagy részét a nemrég ugyancsak felújított Erkel Színház vállalja át. Annak átalakítását Zoboki Gábor (Zoboki & Demeter Építésziroda) végezte, és bár minimális költségvetésből kellett komoly változtatásokat végezni, a projekt sikerrel zárult, a közönség visszakapta az egykor igen népszerű Erkelt - kicsit másként, mélyebb tónusokkal ünnepire hangolva.

Az Eiffel Műhelyház. Az átalakítás tervezője: Marosi Miklós (a Középülettervező Zrt. Széchenyi-, Ybl- és Pro Architectura-díjas vezető tervezője). Forrás: www.opera.hu

Ugyanakkor a sikeres előadások mögött sok ezer munkaóra áll - az Operaház nekünk, a közönségnek ünnepi helyszín, sokaknak viszont mindennapi munkahely. Szükséges tehát az Erkelen kívül is egy olyan alternatív helyszín, ami ezt a munkát be tudja fogadni és logisztikai központként is üzemel. A legtöbb nagy, európai opera esetében eljött már az a pillanat, amikor egyszerűen kinőtte a belvárosi helyszínt, s külsőbb területeken kellett tovább építkeznie.

A próbafolyamatok és stúdiófelvételek résztvevői mellett jelmezkészítők, cipészek, ötvösök, kárpitosok, díszletkészítők és raktárosok dolgoznak, s ennek a nagyobb falunyi - összesen mintegy 1200 - embernek étkezési, pihenési, rekreációs igényeit kell itt kielégíteni.

Ez a temérdek funkció érezhetően nagyobb teret kíván: jó közlekedés mellett fekvő, nyugodt munkára alkalmas épületet. Az Eiffel Műhelyház Kőbányán, a Deák tértől 4-5 kilométerre fekszik, és jelenleg is lázas munka folyik benne. Júniusra át kell adni ugyanis a MÁV hajdani Északi járműjavítójának Marosi Miklós (a Középülettervező Zrt. Széchenyi-, Ybl- és Pro Architectura-díjas vezető tervezője) építész tervei szerint rehabilitált épületeit, ahol mindezek a munkafolyamatok és raktározás zavartalanul megvalósulhat. Az így felszabadított helyiségek az Operaházban az üzemeltetés korszerűsítését is lehetővé teszik.

Eiffel Műhelyház.  Az átalakítás tervezője: Marosi Miklós (a Középülettervező Zrt. Széchenyi-, Ybl- és Pro Architectura-díjas vezető tervezője). Forrás: www.opera.hu

A nyári bezáráskor elinduló felújítás elsősorban a gépészetet, színpadtechnikát érinti, de természetesen a közönségforgalmi terekben is lesznek változások: új informatikai, tájékoztató rendszerek és korszerűbb fűtési megoldások várják majd a nézőközönséget. Mindeközben az Eiffel Műhelyház leveszi a napi élet gondját az Ybl-épület válláról. Két hatalmas próbaterme minden dimenziójában azonos méretű lesz az Operaház színpadával, ezzel a próbák gyakorlatilag valós méretben és térarányok közt folyhatnak, sőt, megfelelő stúdióháttér is létesül felvételek rögzítéséhez. Mindemellett egy olyan terem is rendelkezésre áll majd, ahol 400 fős közönség előtt előadásokat is lehet tartani.

A közönség, ünnepelt sztárok és háttérdolgozók is élvezhetik majd az új létesítmény tereit.  Az átalakítás tervezője: Marosi Miklós (a Középülettervező Zrt. Széchenyi-, Ybl- és Pro Architectura-díjas vezető tervezője). Forrás: www.opera.hu

Hatalmas méretű és egyedülálló adottságú díszletraktárt hoznak létre az egykor 96 mozdony egyidejű javítására alkalmas csarnoktérben. Négy teljes focipálya is beférne ide - azonban ehelyett temperált, védett térbe költözhetnek a csodálatos régi és új díszletek, amelyek évente sok ezer ember előtt szerepelnek és teremtenek méltó hátteret balettnek, operának. A térben régi funkciójának köszönhetően megmaradt a futómacskás darurendszer, amelyet kihasználva és mai logisztikai programokkal kiegészítve konténeres rendszerben tárolják el és veszik elő majd az éppen szükséges elemeket.

Archív felvételen az üzem.  Az átalakítás tervezője: Marosi Miklós (a Középülettervező Zrt. Széchenyi-, Ybl- és Pro Architectura-díjas vezető tervezője). Forrás: www.opera.hu

A jövő mellett helyet kap a múlt is: a vasút emlékét őrzi majd egy kiállított, 1911-ben készített 301-es típusú gőzmozdony és egy vasúti emlékszoba. Ugyanakkor az üzemben annak idején zenei- és kultúregyesület és sportegyesület is működött, így ezek a hagyományok sem idegenek a helytől. Magyarország legnagyobb csarnoka, ez az egyedülálló ipari műemlék hozzá méltó, egyedülálló rehabilitáción esik át. Mindehhez sok száz ember megfeszített munkája szükséges, az építésztől a tűzvédelmi rendszerek tervezőiig vagy épp a kivitelezésen dolgozókig.

Szóljon nekik, az összes résztvevőnek, aki ezt az átalakítást lehetővé teszi, egy virtuális tapsvihar, s aztán: Függöny!

MA