Első rádióadásával jelentkezett szeptember 5-én az Archichat_trend, melyben két forró témát is érintett Mezei Dániel riporter, Kendik Géza építész és vendégeik, dr. habil. Déry Attila Ybl-díjas építész, építészettörténész és Szabó Gábor tájépítész tervező, a Tér-Team iroda vezetője. A Párizsi Udvar rehabilitációja és a Nemzeti Múzeum kertjének megújítására kiírt tájépítész pályázat két megkerülhetetlenül fontos, méltatlanul elhanyagolt belvárosi ingatlan sorsát rendezheti.

Mint Kendik Géza kiemelte, a Párizsi Udvar elhelyezkedéséből adódóan, és a hozzá vagy legalábbis a Jégbüféhez - akár legendás somlói galuskájához - kötődő emlékek okán is számot tarthat a budapestiek érdeklődésére. Hosszú évek kihasználatlansága után most új esélyt kaphat.

Az épület kalandos történetét Déry professzor úr idézte fel. Pollack Mihály épülete volt Európa harmadik, üveggel fedett üzletutcája. A korabeli hölgyek tehát száraz lábbal intézhették bevásárlásaikat. Az izgalmas, emblematikus épület a Teleky család tulajdonában állt, benne szerkesztőségekkel, egyféle értelmiségi üzleti központként működött. Az öregedés azonban nem kímélte, s a huszadik század elején egy bank felvásárolta az ingatlant.

Mai felfogás szerint akár kompromisszumok árán is életben tartanánk egy ehhez hasonló állapotba került épületet. Akkor azonban a túlhaladottnak bélyegzett ház sorsa megpecsételődött, a lebontása mellett döntöttek, s az új tervek készítésének feladata várt Schmahl Henrikre. A belvárosi takarék részvénytársaság a gazdasági elit, a földbirtokos arisztokrácia földhitelintézeteként működött, s e funkciót tükrözte a megvalósítás is. A világháború aztán mindent felülírt, a reprezentatív épület eredeti funkciója is megváltozott.

A műemléki épületállomány kezelése költséges, ám megkerülhetetlen feladat. (Az Archikon tervei szerint a Market csoport kivitelezésében újulhat meg az épület.) Megfelelő segítség kell hozzá, ahogyan Kendik Géza rámutat, Déry Attila szerepe ebben fontos. Ha belvárosi, ipari műemléki munka kerül az asztalra, szükséges egy szakértő, aki megfelelő, biztos tudással útmutatót ad az építésznek és a legfontosabb szereplőnek, az építtetőnek, hogy végre tudja hajtani azt a lépéssort, amely a várt végeredményhez vezet. "Déry Attila 21 pontja" az Építészfórum.hu-n jelent meg a közelmúltban, gyakorlati útmutatóként.

Csónakháztól az ipari csarnokig olyan műemlékek - vagy ahogy Géza fogalmaz - emlékek ezek, amelyeket beleépültek a jelen környezetbe. Ezekhez érzelmi szálak kötnek bennünket, akár a nyagyszüleink sublótjához. A levéltári anyaggyűjtés csak a kezdet, a ház kivitelezése során újabb és újabb rétegei, elemei kerülhetnek felszínre, melyek időben és költségben is lehetetlenné teszik a pontos tervezést. Kérdés az, hogy jó, megfelelő módon használjuk fel a lehetőségeket, rendelkezésre áll-e a szándék, tőke az emlékeink megőrzéséhez, ami a társadalom érdeklődésére is számot tarthat.

Déry Attila szerint a kép árnyaltabb, az embereket nem általánosságban a műemlék vagy az építészet érdekli, hanem az, amihez egyéb szálak is fűzik őket. Ha aDiósgyőri várhoz Nagy Lajost kötjük, többet fog jelenteni. A védelemnek akkor van igazán jövője, ha a múlt és a jelen társadalma tud összekapcsolódni benne. Egy épület pedig addig él, amíg élő funkciója van. De visszakaphatja-e régi funkcióját egy régi ház? Lehet még egyszer ugyanolyan? - tette fel a kérdéseket Mezei Dániel Kendik Gézának. De talán nem is kell ugyanolyannak lennie. Ma is van egy élő igény, azt kell tudni betöltenie. Ha ma okostelefont akarnak árulni benne, akkor arra kell alkalmasnak lenni.

Szabó Gábort, a Nemzeti Múzeum kertjére kiírt pályázat győztes tervének vezető tervezőjét a pályázaton egyébként zsűritagként jelenlévő Kendik Géza arról kérdezte, mennyire illeszkedik szerinte a pályázat a Palotanegyedbe tervezett beavatkozások sorába? Mennyiben oldható meg tájépítészeti eszközökkel az, hogy kilépve a Múzeumkertból a Pollack Mihály tér feléhaladva a tradicionális és mai elemek találkozzanak? Építészet, közlekedés és tájépítészet együtt tudja megoldani az ilyen városi problémákat - vélekedett Szabó Gábor. A kert kerítések, olyan térfalak közé van szorítva, amelyeket Ybl alkotott. A Pollack térrel, a Palotanegyed házainak belső udvaraival is téri kapcsolatot kell létrehozni. 

A terv győzelmének zsűri által kiadott indoklása szerint a Tér-Team Kft. pályázatunk oldotta meg a legkomplexebben a zsűri szerint a kijelölt feladatokat. Igyekeztünk, hogy ne csak egy szűk, szakmai feladatot oldjunk meg, hanem összetetten kezeljük a kérdést. Nem is annyira a kerten belüli javaslatokra koncentráltunk, hanem kicsit messzebbre tekintve a közösség javára egy álmot próbálunk megvalósítani. A paloták belső kertjeinek újra felszabadításáról, egy városi szövet továbbfejlesztéséről van itt szó, amelynek egy fontos pontja a múzeumkert.

Rengeteg időt tölthettetek a helyszínen ahhoz, hogy ez az alapos végeredmény megszülethessen - vélte Kendik Géza - a helyismerete volt számomra különösen meggyőző a tervnek. A számítógép előtt töltött idő és helyszíni tartózkodás jó aránya egy ilyen pályázatnál meghatározó. Ahogyan Szabó Gábor összefoglalta, az egyedi alkotás létrehozásáhozfontos a hangulat, a szemlélődés, a folyamatok megfigyelése, ahelyett, hogy csak a négyzetméterekkel foglalkozna. A karakter megfogása elengedhetetlen, ilyen értelemben tényleg nagyon sok időt töltöttünk ott.

Az ikonikus épületek és kertjeik szervesen összekapcsolódnak: a Buckhingham Palota sem létezhet a kertje nélkül. Hogyan lehet mégis modern módon beavatkozni és milye mértékben? 

A Pollack által tervezett múzeum műemlék, klasszicista stílusának jellemzője, hogy szinte minden jelentős épületéhez tájképi vagy angolkertet építettek, a kettő egysége adta a funkcionális rendet és hangulatot. A kérdés, hogy a múzeum épületéhez építhető-e kortárs kert, igen nehéz, hiszen a korstílusok és -izmusok után vagyunk száz évvel. Ma inkább egyéni stílusok léteznek. A mai szakirodalomban sokkal inkább ezek az egyéni terek, a grafikai hangulat, egyéni formalizmust mutató megoldások jelennek meg. - összegezte Szabó Gábor.

Gratulálunk a pályázati győzelemhez!

MA.

Kövessen minket a Facebookon és az Instagramon!

https://www.facebook.com/Archichat_trend-317333375323260/?fref=ts https://www.instagram.com/archichat_trend/