New York, New York! – emlékezetes városreklám és mondat Kurgentől (Clancy Brown), a Hegylakó (Christopher Lambert) legnagyobb elenfelétől a múlt század végének ikonikus filmjéből. A film főgonosza talán nem tudta, hogy a varázslatos metropolisz egyik fő látnivalója Flushing Meadows, amely a világ legnagyobb pénzdíjazású tenisz Grand Slam eseményének ad otthont. A csodálatos helyszínen nemrég fejeződött be a harmadik számú stadion, a Grandstand felújítása. A végeredmény valóban pazar lett, mégis keveset hallhattunk róla. 

A cikkben szereplő képek forrása: Rafael Gamo (Archdaily.com)

A világ egyik legnagyobb tenisztornáját a férfiak számára 1881-ben, a nők részére pedig 1887-ben rendezték meg először. A nyár végi, kora őszi esemény két héten keresztül tölti meg a USTA Billie Jean King National Tennis Centert, abban a városban, ahol a hőskorban Taróczy Balázs még egy felhőkarcoló 32. – remélem, nem tévedünk – emeletén is játszott profi tornán, az egykori Pan Am - ma MetLife - Buildingben, New Yorkban. 

A tavalyi év valóban kiemelkedő volt az 1978 óta a jelenlegi helyszínen, Flushing Meadows-ban található esemény történetében, mivel átadták a fedetté varázsolt Arthur Ashe (fő)stadiont, amelynek árnyékában szolidan meghúzódik a Grandstand felújítása. Pedig...

Az új Arthur Ashe Stadion, amelynek tetje 5:12 perc alat záródik. Forrás: Alex Goodlett/Getty Images

És a Grandstand felülről. Forrás: Rafael Gamo (Archdaily.com)

A harmadik számú pálya építése annak a munkának a része, amely 2010-ben kezdődött az USTA (United States Tennis Association) és a Rosetti tervezőiroda - az Egyesült Államok KÉSZ csoportja - között. A két - mondhatjuk bátran - üzleti vállalkozás kapcsolata 1990-re nyúlik vissza, miután a Detroitban székelő cég a világ egyik legjelentősebb könnyűszerkezeti gyártója, számos nagyszerű sport- és szórakoztató központ kialakításával a háta mögött.

A 2010-es megállapodás egy 550 millió dolláros, tehát több mint félmilliárdos összköltségvetésű, 2018-ban befejeződő munka. A világ egyik legjelentősebb sporteseményének infrastruktúrális megújítását szolgáló együttműködés célja, hogy a világ televíziónézői és a helyszínre évről-évre kilátogató 7-800.000 sportrajongó fedett, a naptól védett, ám a vizualításnak is élményt nyújtó környezetben élvezze a tenisz nem elhanyagolható szépségeit, izgalmait.

A Grandstand főbejárata. Forrás: Rafael Gamo (Archdaily.com)

Nos, a kép előtti kacifántos körmondat értelme a Grandstand esetében remekül megmutatkozik, persze az Arthur Ashe stadionról is elmondható mindez, de most nem ez írásunk fő témája. Egy újabb kép erejéig azonban mégis, mert az Archdaily.com oldalon látszik, hogy miként is fest a centerpálya tetőszerkezete a Grandstand mellől szemlélve. A két létesítmény közötti méretkülönbség igen szembetűnő. (Itt írjuk le, hogy a második legnagyobb lelátóval egyébként Flushing Meadows-ban a Louis Armstrong stadion rendelkezik, amely az 1997-es átalakítása óta 10.200 nézőt tud befogadni és mellékesen összeköttetésben áll a Grandstanddal.)

A Grandstand lelátójáról ülve az Arthur Ashe Stadium. Forrás: Rafael Gamo (Archdaily.com)

Ami a Grandstandet illeti: a Rosetti leírása szerint a létesítmény 125.000 négyzetméteres és az 5000 környéki férőhelyről 8125 fő befogadására bővült, egy egészen innovatív könnyűszerkezetű megoldással koronázva, amely az egyébként 46 hektáros terület, a Flushing Meadows Corona Park egyik legszebb építészeti megoldását hozta.

A levelekre hasonlító kialakítás nem véletlen: a fákkal övezett park és teniszközpont inspirálta az egyedülálló külső levélminta megtervezését, amely megidézi a park fáit.

A teflonbevonatú üvegszálas membrán, vagy politetrafluor-etilén (PTFE) szövetből álló tizenhatszögű homlokzat 486 alkotóelemből áll, amelynek felülete 2415 négyzetméter. A látszólag bonyolult geometriájú paneleket számítógépes tervezéssel tették alkalmassá arra, hogy a lehető legideálisabb fényviszonyok uralkodjanak a pályán és a lelátón egyaránt.

A stadion és a lelátók kialakításakor a tervezők a játékos–néző, valamint a nézők és a környezet kapcsolatát is szem előtt tartották, miközben a létesítmény - ahogy az alábbi képen is látszik - valóban kecses lett a homlokzati megoldás miatt.  

Érdekes a borítás abból a szempontból is, hogy a hazai teniszélet új fellegvárában, a Kendik Géza (Stúdió A4) által tervezett Nemzeti Edzés Központban (NEK) is részben hasonló, igaz más anyaghasználatú megoldás született az épület külső borítására.

A NEK épülete oldalról. Fotó: Bujnovszky Tamás. Forrás: Stúdió A4

Az Óbudán látható NEK esetében a tervező jellemzően két anyagot használt: nagyméretű, szint magas üvegfelületeket ill. tömör, lamellás, színes fémburkolatot, melynek színei utalnak a helyszín adottságaira: a salakra, a növényzet és a magyar zászló színösszetételére.

Mindkét esetben a vertikális és horizontális random homlokzati anyaghasználat könyedebbé teszi az épületet. Igaz erre a Grandstand esetében azért nagyobb szükség volt az épülettömb nagysága miatt. 

A magyar tervezői szándék tehát roppant hasonló, mint az amerikai irodáé, igaz Kendik merészebb volt, mert szineket is használt. Persze ő 500 millió forintból, mig az amerikai iroda 550 millió dollárból gazdálkodott, amiből a Grandstandre 170 millió jutott. Van némi különbség. 

A mese itt véget ért. Hosszú volt, mert New Yorktól Budapestig tartott, de reméljük érdekes is. Talán azért is, mert egy olimpiai pályázaton töri a fejét az ország. Éppen ezért nem árt tudni, mik épülnek a világ többi pontján. 

MD

Hallgasson bennünket minden hétfőn a Trend FM 94.2-ön, vagy látogasson meg minket a Facebookon és az Instagramon Archichat_Trend néven.