A tudás és az információ átadásának gyors változását az építészet sem hagyhatja figyelmen kívül. Mit kezd egy építész a megnövekedett multimédiás és információs elvárásokkal egy középület tervezése esetén? A kérdésre a Streamnet tulajdonosa, Kászonyi Péter és Hodosi Péter vezető szakértő adtak választ Kendik Géza építésznek és Mezei Dánielnek az Archichat műsorvezetőjének az Archichat_Trend legfrissebb adásában.

Nemzeti Tenisz Edzőközpont - vezető tervező:Kendik Géza, látványterv: A4 Stúdió

Az építészeket egyre több társterület érinti a tervezés során. Amint arra Kendik Géza rámutatott, néhány éve még a gépészet volt a fő terület, amellyel szoros együttműködésben kellett megalkotni az épületeket. Ma ez átalakult, és egyre nagyobb teret hódítanak az épületekben a multimédia, kommunikáció csatornái.

Elsősorban Magyarországon még a középületek, irodaépületek esetében alkalmazzák ezoket a technológiákat, külföldön is csak a legtehetősebb rétegnek jelenik meg az otthonában is. Ez az építészetre is hatással van természetesen, így Kendik Géza és az A4 Stúdió terveiben is nyoma maradt a Streamnettel való több éves együttműködésnek. Ez fejlődést, rugalmasságot és nyitottságot igényel az építész részéről, hiszen a beépített technológia igényei más funkcióktól vehetnek el helyet vagy felületet. 

A mai fejlesztések közt sok szempontból kiemelkedő új CEU-épület multimédiás felszerelését is a Streamnet tervezte. Számos ponton beépítették a legmodernebb digitális audiovizuál-technológiát. Nincsenek hagyományos értelemben vett táblák, csak digitális eszközök, a teljes oktatási programot erre alapozzák. Ez nemcsak az aktuálisan elhangzó előadás színvonalához járul hozzá, de könnyen rögzíthetővé, visszajátszhatóvá, megoszthatóvá is teszi az elhangzottakat - gyakorlatilag további költségek nélkül tárolható audiovizuális tudástárat létrehozva.

A digitális adattárolás Kendik Géza és a Streamnet egy korábbi közös munkájánál, egy iskola esetében is nagy szerepet játszott a tervezésben. Igényként merült fel itt egy digitális könyvtár, amely szemben a szokásos, akár több ezer négyzetméteres helyigényű könyvtárral, 80 négyzetméterre csökkentette a szükséges területet. Ez pedig konkrét megtakarítást jelent már a beruházás szintjén is.

Másfelől viszont egy ilyen rendszer kiépítése a tervezés kezdetétől meghatározza az épület alakulását, átgondolása nem várhat a belsőépítészeti munkafázisig. A digitális tudástár létrehozása és kezelése például szükségessé tette stúdióhelyiség építését is, vizuálisan is összekapcsolva az iskola nagy előadóterével. Vagyis nemcsak építészeti, de még statikai, szerkezeti értelemben is érinti a házat a kezdetektől fogva.

CEU - előadó, forrás: Streamnet.hu

Mindez persze nem jöhet létre a megbízó elkötelezettségétől. Neki, mint beruházónak kell arról döntenie, milyen jövőképet vizionál 5, 10 év távlatában. Ha ő nem tudja pontosan, mit is szeretne, de igénye van egy korszerű épületre, akkor a megbízott szakembereknek kell tájékozottnak lenni az aktuális trendek, technológiák tekintetében. A tanulási módszerek is megváltoztak manapság: a videóanyagok rengeteg információt tudnak akár rövid időbe is sűríteni. A mai generációk az okostelefonokkal gyakorlatilag egy miniatűr stúdiót hordanak a zsebükben: az információgenerálás és -megosztás eszközét és lehetőségét.

A "smart building" (okosépület) mellett már megjelent a Smart city (okos város) fogalma is. Visszatérve az irodai léptékhez: a tárgyalók felszerelése a leggyakoribb igény. Egyszerű csatlakozási lehetőséggel valamennyi résztvevő fél bekapcsolódhat a prezentációba.

A hagyományos tárgyalón kívül a vezetői szobékban, illetve közösségi terekben is egyre inkább igény mutatkozik erre a technológiára. Ahogyan az irodai élet kultúrája fellazult, a térhasználat átalakult, a prezentáció és kommunikáció is mobilabbá vált - erre reagálnak ezek a technológiai újítások.

Kollaborációs tér falba süllyesztett kijelzővel, forrás: Streamnet.hu

Az audiovizuális, interaktív technológiák az elmúlt egy évben a sportlétesítményekben is egyre inkább teret nyertek, habár a legtöbbször még hiányzik a mai tartalomgenerálás és -fogyasztás, a felhasználók individuális kiszolgálása. A nyíregyházi Continental Aréna (tervező: Ekho Építész Műterem Kft.) és a Nemzeti Teniszközpont (Kendik Géza és az A4 Stúdió munkája) az a két beruházás, ahol talán a leginkább előremutató módon alkalmazták ezeket a lehetőségeket.

A nézők szórakoztatása mellett sportszakmai támogató rendszerek is működnek. Ennek a mérkőzések, edzések rögzítése, visszanézhetősége mellett további előnyei is lehetnek. A mérkőzés során egyszerre hat kamera veszi a játékteret, s teszi elemezhetővé a labda és a játékosok mozgása is. Mindezt persze a wireless technológiák mellett összesen 17 kilométer kábel biztosítja - a tökéletes hangminőség és az adattovábbítás sebessége így biztosítható a legegyszerűbben.

Nemzeti Tenisz Edzőközpont - vezető tervező:Kendik Géza, látványterv: A4 Stúdió

Természetesen a beruházáskor néhány tízmilliós tételt is jelenthet egy ilyen rendszer kiépítése. Az akár milliárdos összköltségvetéshez viszonyítva azonban elenyésző ez ez az összeg, a megtérülése pedig - ha jó a kihasználtsága, az üzemeltető él a technika adta lehetőségekkel - igen gyors is lehet. A másik oldalon egyre inkább demokratizálódik a folyamat: amihez korábban egy teljes tv-stáb volt szükséges, ahhoz ma akár egy család is könnyen hozzáférhet. A CEU esetében pedig már kérdésként sem merült fel, hogy szükséges-e ez a fajta multimédiás felszereltség. Kezdetektől egyértelmű volt, hogy alkalmazzák ezeket a lehetőségeket.
 

MA

Hallgasson minket minden hétfőn délután 14.30 órától a Trend FM 94.2 vagy nézzen ránk a Facebookon és az Instagramon archichat_trend néven.