Építészoktatásról, a szakma presztízséről, de lovakról és tehenekről is szó esett az Archichat_Trend e heti műsorában a Trend FM hullámhosszán. Kendik Géza (A4 stúdió) és Mezei Dániel műsorvezető vendége Laczó Zoltán építész, tervező, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának oktatója volt.

Az Állatorvosi Egyetem átépített előadóterme. Építész: Laczó Zoltán

Egy 15-20 éve működő építészirodában - fennállása alatt - fiatal szakemberek generációi fordulnak meg. Így van ez Kendik Gézánál az A4 Stúdióban is, ahol időről időre keresik az újabb munkaerőt, az elmúlt években azonban egyre nehezebben találnak rá. 

Sok tényezős probléma ez - mutatott rá Laczó Zoltán. Le kell számolni azokkal az illúziókkal, hogy mindaz, amivel egy végzett építész kilép a munkaerőpiacra, az az iskolai képzés eredménye.

Elérkezett a felsőoktatásba egy olyan új generáció, a szakemberek által "Z-generációként" emlegetett fiatalok, akik teljesen máshogy motiválhatóak és máshogyan reagálnak. A felsőoktatás pedig még nem találta meg a jó választ ezekre az igényekre.

Struktúrája és általános gondjai miatt az oktatói motiváltság is probléma lehet. A fiatalok figyelme megosztott, a koncentrációkészségek változására reagálni kellene. A jelenlegi oktatás akadémikus rendszerű, a kályhától kezdi és nagy ívet szeretne rajzolni. Eközben lehet, hogy a mostani fiataloknak befogadhatóbb lenne, ha pontszerűen, de mélyebb ismeretek átadása történne. A lehetőségek sokféleségének megmutatása lehetne talán a kulcs a figyelem megragadására.

Tanulóbox az Állatorvosi Egyetemen. Építész: Laczó Zoltán

Vajon a fiatalok hány százaléka szereti igazán ezt a szakmát, s hány százalék érkezik például szülői nyomásra? - merült fel a kérdés Kendik Gézában. Az oktatói tapasztalat az, hogy abszolút látszik - ahogyan azt sem lehet nem észrevenni, hogy ki puskázik dolgozatnál. Ahogyan annak idején a Műegyetemen Kerényi professzor úr az első tanórán elmondta: a teremben ülők 15 százaléka akkor is kitűnő építész lesz, ha öt évig hozzá se szólnak, 15 százalékából pedig, ha bármit megpróbálnak, akkor se lesz az - köszöntöm a többi 70 százalékot. Nekünk a legtöbb dolgunk a közepével van: szeresse meg, legyen motivált, hogy eredményeket érjen el. ha érdeklődik, akkor szívesen foglalkozik vele, dolgozik rajta - emelte ki Laczó Zoltán.

De van-e bármilyen konzultáció az építészirodák és az oktatás között? Sokszor érezni, hogy mintha két kitérő egyenesen mozognának az igények, elvárások és az oktatási koncepció - vélekedett Kendik Géza. Az egyetemen  majdnem minden oktató praxissal bír - ezt nem is nagyon lehet másképp csinálni. Aki praktizál, az pedig nagyjából tudja is, mire lenne szükség, de lehetne intenzívebb a kommunikáció akár szélesebb szakmai közösséggel vagy a Kamarával. Egy erősebb és aktívabb kamara sem lenne rossz - tette hozzá az Ybl Kar oktatója. A diplomavédések egyébként nyilvánosak, szeretettel látunk itt akár építészirodák képviselőit, hiszen olyan helyzetben találkozhatnk a végzősökkel, ahol valóban látványos, milyen teljesítményt tudnak nyújtani.

Állatorvosi Egyetem, utcafront, bővítés. Építész: Laczó Zoltán

Két praktizáló építész, az egyik oktatói, a másik a munkaerőfelvételi oldalról - úgy tűnik, több oldalon is komoly problémákat tapasztal. Összetett sportág a miénk - jegyezte meg kendik Géza - a művészettől a mérnöki végletig két síkon mozog a szakma. A szakemberek is mérnöki és művészeti karokról kerülnek ki, az elvárás azonban ugyanaz: ismerje a számítógépes programot, amivel dolgozik, startra készen, ambíciózusan kerüljön be egy irodába. Nem várjuk el természetesen, hogy kész, önálló építészként működjön, az majd tíz év alatt kialakul, de gyakran ez az elvárásunk sem teljesül.

S hogy mekkora a pályán maradók száma? Mennyi hallgató végez és mennyi talál állást? Kendik Géza szerint jó helyzetben vannak ma a fiatalok, most jó a piaci helyzet, szinte nincs is olyan végzős, aki ne tudna elhelyezkedni, ami 5-8 éve biztosan nem így volt. Akkor biztosan több volt a pályaelhagyó.

Laczó Zoltán azt is hozzátette, hogy nagyot esett a hallgatói létszám is. Amikor 16 éve elkezdett oktatni az Ybl-n, akkor egy évfolyam 150-160 fős volt, a kreditrendszerben némi csúszással végezve a karon. Kendik Géza azt is kiemelte, ma sokkal több helyen van képzés, mint 20 éve, és részben emiatt a felvételi ponthatárok alakulása már közepes tanulmányi eredménnyel is lehetővé teszi a továbbtanulást építészként. A felsőoktatásban pedig hozott anyagból dolgoznak, az informatikus szakok viszik el a kiemelkedő hallgatók nagy részét.

Ez a szakma presztízséből is adódik - fűzte tovább Laczó Zoltán - minden fiatal több százezres nettó fizetésre vágyik a diploma megszerzése után. Az ország beárazta ezt a szakmát, és a fiatalok látják ezt. Vonzóbb, ha több százezres fizetéssel, céges autóval indulhatnak - ez építészként gyakorlatilag nem fordul elő. A felsőoktatás finanszírozása fejpénz-alapon szintén öngól volt, ha sok hallgatót veszek fel, leterhelem az oktatókat a tömeges és kevésbé jó képességű hallgatóval, ez természetesen leépíteni fogja a rendszert.

Az Állatorvosi Egyetem kertje.

Persze mielőtt a magyar képet ennyire borongósra festenénk, megnézve 20 évvel ezelőtti Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a három legnagyobb presztízsű szakma közé tartozott az építész a jogász és az orvos mellett. Ma az első húszban sincs benne, tehát a jelenség világszinten megfigyelhető. A felelősség mellett nagyon összetett is ez a szakma, Kendik Géza hasonlatával élve: a zenekarban talán a karmesteréhez lehet hasonlítani az építész munkáját.

Az egyetemi területen maradva, de a gyakorlati praxisra rátérve: az Ybl közelében a Szent István Egyetemről nemrég levált Állatorvosi Egyetem területén építkezés zajlik. Az átalakításokban tervezőként is részt vevő Laczó Zoltán kiemelte, az elmúlt tíz évben egy kiváló gazdát ismertek meg az Állatorvosi vezetésében: rendszeres felújítással, karbantartással törődnek a házaikkal, amit jó látni.

Négy új, korszerűen felszerelt előadótermet adtak át most ősszel. Sok külföldi hallgatót fogadnak, emiatt is ügyelnek rá, hogy vonzó célpont legyenek - építészetileg is. Sikerült meggyőzni őket, hogy az aszfaltozott udvarukat terveztessék meg egy kerttervező stúdióval. A felsőoktatásban sok lyukasóra adódik, a hallgatók keresik a jó helyeket, ahol eltölthetik ezt az időt. A campus egyébként is pavilon rendszerű, tehát a termek közti közlekedés során is rendszeresen átszelik a kertet.

Felújított közlekedőtér az Állatorvosi Egyetemen. Építész: Laczó Zoltán

Kialakítottak jó kerti kiülőhelyeket. Az első munkánk pedig egy diákközpont volt - idézte fel Laczó Zoltán - tanulás, étkezés, pihenés tere ez. Ha arra járok, mindig átsétálok rajta és ránézek, használják-e, de úgy tűnik szeretik. Mint Kendik Géza hozzátette, az Állatorvosi attól is életközeli, hogy rendelő is működik benne, a legjobb szakemberek praktizálnak itt, akik az oktatásban is részt vállalnak. Napi gyakorlat is zajlik tehát. Itt a kisebb állatok gyógyítása történik, kutyáig bezárólag - a tehenek, lovak az üllői Dóramajorba kerültek ki - folytatta Laczó Zoltán. Az egyik első munkánk is ehhez a költözéshez köthető: az a tér, ahol a tehenek ellettek, alakítottuk át 130 fős előadóvá. A diákközpont mellett ez volt a legkorábbi ide kötődő projektünk, de az elmúlt tíz év alatt beható ismereteket szereztem még a boncolásról is...

"Persze voltak nehéz pillanatok, ahogyan beleláttunk egy ilyen eltérő szakma kulisszái mögé. De végül is az építészet erről is szól: más emberek helyébe kell képzelni magunkat."

MA