A Herzog és de Meuron iroda nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy a 21. század múzeumának modelljét, egy ikonikus mintát alkosson, egyben a következő húsz évre meghatározza a környezetét. Megépült, átadták: kibővült a londoni Tate Modern, a világ első olyan múzeuma, amelyben a performansz, a film és a különböző kortárs installációk egyenrangú művészeti ágakként jelennek meg a kiállítóterek hagyományos szereplői mellett.

london építészet látvány szépség design meghatározó modern város

 

(A kép forrása: http://www.tate.org.uk/visit/tate-modern/new-tate-modern/building)

E haladó koncepcióval magasra tette a mércét, ahogyan építészei, Jacques Herzog és Pierre de Meuron is, amikor 2000-ben friss szemlélettel átalakították az egykori olajtüzelésű erőművet. Az 1950-es években megvalósult ipari épület tervezője egyébként az a Sir Gilbert Scott, aki London egyik szimbólumát, a piros telefonfülkét is megálmodta. A múzeum élete most újabb fordulóponthoz ért: tizanöt év elteltével újabb réteggel, egy kortárs bővítéssel gazdagodott. Nézze meg gyorsan, hogyan is történt mindez:

Provokatív, a racionalitás és az irracionalitás közt egyensúlyozó formájával és az eredeti épület kéményére reagáló magasságával London sziluettje új elemet kapott. Szabadon formált, kristályszerkezetre emlékeztető tömegén látszólagos ellentmondásként jelenik meg a kiselemes, helyenként ritkuló vagy épp felszakadó téglaburkolat.

A magas hőfokon kiégetett homlokzati anyag egyszerre hordozza az indusztriális jelleget és egyféle dacosan időtálló kézművességet. Az áttört felület egyszerre monoton és mindig változó, ahogyan a nézőpontunk elmozdul. A tégla maga emberléptékű viszonyulási egység, építőkockaként azonban feloldódik a sokaságban. A sarkokon szándékoltan "csuklószerűen" átforduló találkozási pontok alakulnak ki, mintha épp csak egy óriás hajtogatta volna össze.

Az épületet a Dezeen magazine (dezeen.com) több más múzeum és kulturális központ mellett az idei év 12 legizgalmasabb projektje közé válogatta:

Az épületbelsőt az ugyancsak ipari nyersen maradó betonfelület uralja, a svájci építészirodától már megszokott merész konstrukció formájában. A tíz emeletes torony a korábbi épület mellé, a föld alatti  kiállítási terület, a "The Tanks" (tartályok) fölé került, s konkrét bővítésen, a magasabb látogatószám befogadásán kívül célja egyben az is, hogy sokrétű interakciót hozzon létre a múzeum zárt világa és a város nyüzsgő élete között.

MA.

Kövessen minket a Facebookon és az Instán, valamint a Trend FM hullámhosszán is!