Kevés meghittebb, megnyugtatóbb hang van a világon, mint az eső kopogása a bádogtetőn. Ezt az élményt bármikor, még verőfényes napsütésben is átélheti az ember Matthew Mazotta designer különleges épületében, és ez még csak egy, bár a legeredetibb a kínált élmények közül, amelyek elmúlt idők nyugodt, háborítatlan vidéki életének illúzióját hivatottak felidézni pár pillanatra a látogató számára.
A Cloud House Missouri állam Springfield városában egy mezőn áll egy forgalmas piac mellett. Valójában nem igazi ház, inkább csak egy jelképes, félkész váz egy elhagyott farmház újrahasznosított maradványaiból: deszkapadló, két fal és rajta egy bádogtető. Az alkotó szándéka szerint egy hely a pihenésre, elvonulásra, pillanatnyi megállásra a modern élet rohanásában. Az épület lelke egy ötletes vízforgató rendszer, ami első lépésként egy föld alatti tartályban tárolja a folyamatosan gyűjtött esővizet. Majd amikor az arra járó látogató beleül a „szobában” kitett két hintaszék valamelyikébe, és elkezd ringatózni vele, a mozgás elindítja a szivattyút, ami felpumpálja a vizet a tető felett elhelyezett felhő formájú tartályba, ahonnan aztán lehullik a tetőre.
Fotó: Tim Hawley, archdaily.com
A falon lecsorgó víz végül az ablakpárkányon elhelyezett növényeket táplálja, a termést, ha van, bárki el is fogyaszthatja.
A ház a maga módján figyelmeztet minket arra is, mennyire függünk az érzékeny és sérülékeny környezeti rendszerektől, hiszen ha nincs elég csapadék, a gyűjtőtartály egy idő után kiürül, a felhőből nem hull a víz a tetőre, a növények az ablakban elszáradnak.
Egy olyan korban, amikor a „felhő” szó már a technológia, az innováció, a gyorsuló fejlődés szinonimájává vált, a Cloud House egy lehetőség a lassításra, csendes lazsálásra, elmélkedésre és a természettel való kapcsolat újraélésére. Nem mellesleg remek poén, és köztéri művészeti installáció.
BituMan
Az archdaily.com írása alapján.
Utolsó kommentek