Fény nélkül nincsen élet. A közelmúltban egyre inkább felértékelődött a mesterséges fény szerepe, meghatározza hétköznapjainkat, emelkedetté teszi ünnepeinket. Az Arhcichat_Trend legutóbbi adásában Kendik Géza építész (A4 Stúdió) és Mezei Dániel műsorvezető mellett reflektorfényben Morvai Zoltán, a Be Light Kft. ügyvezetője.
A címlapon: Kovács Pál Vívócsarnokot is a Be Light világította be, tervező: Kendik Géza (A4 Stúdió), fotó: © The Greypixel Workshop, forrás: http://www.a4studio.hu/referenciak/vasas-pasaret
Az elmúlt évek talán legszélesebb körben ismert projektje, a pannonhalmi bazilika megújítása volt. Ismert részletek, hogy a brit John Pawson és irodája valamint hazai oldalról Gunther Zsolt (3h építésziroda) és csapata vettek részt a tervezésben. A Speirs + Major világítástervezője, Philip Rose mellett pedig a Be Light dolgozott azon, hogy a templom visszanyerhesse - ha nem is régi - de azt szimbolizáló új fényét.
A legszembeszökőbb jellegzetesége ennek, hogy a padló világít. Morvai Zoltán műsorunkban elmondta, sok zseniális, briliáns építészeti megoldás közt ez a legerősebb, ami ráadásul világítástechnikailag is érdekes. A falakat meghagyták sötétnek, a süttői fehér kőpadlót megvilágították, így a tér megnyúlt, a felülről jövő fényhatások jól reflektálttá váltak. Ennél persze sokkal összetettebb a feladat - mutatott rá Kendik Géza - a fény ugyanis a liturgiát szolgálja, és 24 órában képes követni azt a funkciót. Korhű világítótestekre szólt a megbízás - vette át ismét a szót Morvai Zoltán - a fáklyaszerű effektust ugyanakkor ledes fényforrással kellett előállítani. A megbízó azt is kérte, hogy a liturgikus elemeket fénybeli jelenetekkel is tudjuk követni. 6-8 féle ilyen előre programozott beállítás közül a miséző atya az adott pillanatban választhatja meg gombnyomással az aktuális fénybeállításokat. Akár még a szószékről is bele tud avatkozni.
A pannonhalmi bazilika méltán díjnyertes belső tere - a Be Light fényeivel - fotó: Bujnovszky Tamás. Forrás: http://www.belight.hu/
De hogy ki is az a lighting designer? Kendik Géza rámutatott, a városban a 24 órás időszakot figyelembe véve rengeteg különböző mesterséges és természetes fényeffektus éri az embert a reggeli óráktól késő estéig. Gondoljunk akár a nagy középületek kivilágításaira, mint a Parlament, a MÜPA, ez az a terület, ahol a fénytervezőkre támaszkodhatunk, ő valósítja meg az építészeti víziót, amit szeretnénk elérni az épülettel - nem véletlenszerű folyamatról van tehát szó. A természetes fény az analízis első lépcsője, a legfontosabb kiindulópont - az épület mennyire van ellátva természetes fénnyel. Emelte ki Morvai Zoltán. Ez annyira igaz, hogy már a tervezés kezdetén az épület elhelyezésénél meghatározó fontosságú a tájolása, az égtájakhoz való viszonya. Persze más vizuális hatások is érik az épületek, ezek kiteljesítésében segít a mesterséges világítástervezés is - tette hozzá az építész.
S hogy az elmúlt húsz-huszonöt évben mik a trendek? A Be Light "zászlóshajója", ami lassan nyer teret, az a komplex világításvezérlési rendszer. Az irodaházak jó példák erre: gyakran üvegfalak határolják az épületet, a fény szabadon áramlik a házba.
Az elmúlt évtizedben szép lassan kihúzták a listáról a világításvezérlési rendszereket a beruházók, aminek az az oka, hogy az építtető és az üzemeltető gyakran nem ugyanaz - mutatott rá Morvai Zoltán. Építéskor a költségcsökkentés az elsődleges szempont, nem az üzemeltethetőség.
A világításvezérlés, a mai rendszerek ugyanakkor nagyon gyorsan megtérülnének: akár 70%-ot is meg tud takarítani egy ilyen rendszer. Ráadásul a különböző igényekhez különböző világítás szükséges - emelte ki az ügyvezető - nem csak a fénymennyiséget, de a színhőmérsékletet is lehet finoman hangolni. A Nap során napkeltétől kezdve a mélysárgátől a világos fehéren át változik a természetes fény színhőmérséklete, mígnem este ismét gyengül és sárgábbá válik. Az is bizonyított, hogy az emberek munkaképességét kedvezően befolyásolja, ha ezt a ciklust követik a mesterséges fények is.
Végső soron valamennyi tervezés alapja maga az ember - foglalta össze mindenféle tervezés magvát Kendik Géza - emberekre, személyekre szabottan tervezünk épületeket. Egy adott térben egy adott közösségnek pedig jól megtervezhető a fény észlelése és felhasználása annak megfelelően, hogy mire szeretnék azt használni.
Fényben úszik az újjászületett ózdi kohó - fotó: Bujnovszky Tamás. Tervező: Csontos Györgyi DLA. Forrás: http://www.belight.hu/
A riporter arra kérdezett rá, körülbelül hány évre terveznek egy irodaépületet, s hogyan jósolhatók például a tíz év múlva beköltöző felhasználó igényei? Géza 20 évet becsült, de rámutatott, az igények változása esetenként olyan gyors már a tervezés folyamata során, hogy abban se lehetnek biztosak, hogy néhány nap múlva mi lesz az igény. Valóban ezek a tapasztalatok ma - értett egyet Morvai. Viszont a világításvezérlési rendszer erre is jó. Lehet, hogy ma egy adott térben olyan kollégák dolgoznak, akik számítógépen terveznek, és kevés megvilágítás is elegendő nekik, de 2 év múlva jöhet egy stratégiai döntés a cégnél, és olyan kollégákat helyeznek ide, akik mondjuk papíron rajzolnak vagy dolgoznak, és akkor teljesen másra lesz szükség. Ráadásul funkcióváltás is szinte bármikor bekövetkezhet az épületeknél - előfordul, hogy amit bevásárlóközpontnak tervezünk, azt már parkolóháznak adják át - részletezte tovább Kendik Géza a flexibilitás iránti extrém igényeket. Bizonyos rugalmasság és a fenntarthatóság vagy inkább megtarthatóság is igény. Élő példa, hogy ha bezár egy iskola, annak az utóhasznosításánál a programozhatóság, szabályozhatóság egy nagyon fontos szempont lenne.
Mezei Dánielből csak kibújt ismét a sportriporter: sok olyan jelentős munkátok van, ami érdeklődésre tart számot, így például a Dagályba a vizes világbajnokságra is ti tervezitek a világítást, ami nem kis elvárásokat jelenthet. Óriási show lesz és a műszaki paraméterek ezt követik, igaz? - kérdzett rá az épülő sportuszoda világítástechnikai kulisszatitkaira. Válaszában Morvai Zoltán kiemelte, többszörös egyeztetések szükségesek a tervező és kivitelező csapattal együtt, hogy tudják, mi szükséges mondjuk az élő közvetítésnél, a slow motion felvételeknél. A TV-közvetítők a legapróbb részleteket is elviszik a nézőkhöz, ami csak megfelelő fényviszonyok mellett működhet. Több, mint 2000 luxról beszélünk tehát, amit vertikálisan és horizontálisan is kell teljesíteni. Ráadásul speciális színhőmérsékletet, hideg fehéret szeretnének, 5200 Kelvin körül.
A Groupama aréna fényei - fotó: Bujnovszky Tamás. Forrás: http://www.belight.hu/
Mennyiben más ilyen szempontból egy másik stadion, mondjuk a Groupama? - kérdezte Mezei Dániel. Azt gondolom, semennyire - hangzott a világítástervező válasza - a kettőt az különbözteti meg egymástól, hogy a Groupamánál a hagyományos fémhalogén rendszerrel világítanak, ami a sportteret illeti - ezt nem is mi szállítottuk, csak az épület többi részében dolgoztunk - itt a Dagályban a sportvilágítást is vezérelhető ledes világítás adja majd. Számos világítási szemlélet létezik tehát. Ez egy olyan határterülete a tervezésnek - emelte ki az A4 Stúdió vezetője - amit mi, építészek nem tudunk magunk kitalálni, nagyon fontos tehát együttműködni a megfelelő szakemberrel. Mi érzéseket tudunk közvetíteni, szeretnénk az adott funkciót megvilágítani, kiszolgálni, elérni a kívánt hatást, de ezt magunktól nem tudjuk elérni, itt jön képbe Zoli. Szerencsére erre egyre nagyobb kereslet van - fogalmazott Morvai Zoltán - rajtunk kívül ugyanis még 2-3 cég foglalkozik az országban világítástervezéssel. A munkában segítségünkre vannak azok a szoftverek is, amelyek rendkívül jól modellezik a tervezett állapotot. Egy ház sok szinten kommunikál, vannak felületei, formái, de hogy azokat hogyan látjuk, az gyakorlatilag tényleg a világítástól függ.
Amikor elindult az Archichat, az egyik fő célunk az építészet népszerűsítése volt. Magyarországon te vagy az egyik legszínvonalasabb lap, az Octogon kiadója is, mit tapasztaltál az elmúlt években a különböző megjelenéseken keresztül: mennyiben érdekli az embereket ez? - kérdezte ismét csak Mezei Dániel.
Azt gondolom, hogy a minőségi építészet egyre inkább érdeklődésre tart számot, elkezdett egy beruházói kör is érdeklődni a téma iránt. Mi nagyon szeretjük a jó építészetet, a kollégák pedig úgy állítják össze a tartalmat, hogy kb. fele-fele arányban foglalkozunk külföldi és magyar példákkal. Géza - fordult a riporter az építészhez - szerinted napjainkban Magyarországon mivel érdemes foglalkozni az építészeten belül? Az egyik, amit pont mi kevésbé művelünk, a családi ház tervezés, talán ez a legérdekesebb...
MA
Utolsó kommentek