Idén 45 éve, hogy megnyílt a Déli Pályaudvar mai épületének első üteme: a pénztár- és a várócsarnokának nyugati fele. Ugyanekkor adták át a kettes metróvonal budai végállomását is. A Vérmező ikonikus vasútállomása azóta is az elővárosi vasutak és a belvárosi közlekedés közötti átszállás fontos fővárosi csomópontja. Kelenföld és a négyes metró megépítése talán csökkentett valamennyit forgalmán, de Buda jelentős részét továbbra is ez szolgálja ki.
Az állomás elődje 1861-ben jött létre "Buda állomás" néven. Üzemeltetője a Déli Vasút társaság volt - innét kapta új nevét mintegy tizenkét évvel később a ma is üzemelő állomás. Az érkező sínek fölött fa szerekezetű csarnok emelkedett - ezzel az egyik legangyobb és legkorszerűbb pályaudvarnak számított akkoriban. 1901-ben aztán a forgalom növekedése miatt új jegyelőváltó csarnokkal bővült. Megjelenését tekintve az archív felvételeken a klasszikus, sok helyen máig látható monarchia-korabeli formát ismerhetjük fel.
A második világháború aztán elpusztította az épületeket, és hosszú évtizedekig csak ideiglenes létesítmények szolgálták ki az utasokat. Egészen 1962-ig kellett várni az újjáépítésre, amikor is modernista szemléletű, elegáns, lebegő kubus épült. Ha méretében elavult is lenne, a csarnok megjelenését tekintve annyira friss és nagyvonalú volt, hogy ma sem tűnne idejétmúltnak. A peronoknak ugyanakkor még mindig csak ideiglenes tető jutott, így indokoltnak tűnt a további fejlesztés.
Kővári György építész dolgozta ki az új pályaudvar terveit a 60-as és 70-es évek fordulóján, s több ütemben 1975-re készült el a teljes épületegyüttes. Azóta uralja a Vérmező déli oldalát, s bár állapota erősen leromlott, így esztétikai szempontból megosztja a közvéleményt, tagadhatatlanul elegáns ívvel feszül a bemélyített tér fölé. Az egykori fényét elvesztett épület diplomatervek, változatos építészeti víziók alapját képezi.
Néhány évente felröppennek hírek a bezárásáról, lebontásáról. Az ezredforduló után 2006-ban például teljes lebontásról és új építkezésekről szóltak a hírek: az akkori olimpiai készülődési lázban elsősorban sport funkciókat szántak ide. Végül ezek a tervek sem valósultak meg.
Néhány évvel ezelőtt a pályaudvarhoz csatlakozó alagút fala csúszott meg, szerepét ideiglenesen Kelenföld vette át, s azóta ismét felmerült a végleges bezárás lehetősége is. A legutóbbi, szeptemberi kormányhatározat szerint azonban nem így lesz: eszerint a terület egy részét a Testnevelési Egyetem illetve közösségi funkciók (sportpályák, futókör, játszótér stb.) céljára fogják újrahasznosítani.
A vasúti személyforgalom ugyanakkor megmarad, s az ígéretek szerint aki a Délin át ingázik, munkába jövet-menet nem sokat fog érzékelni a változásokból.
Az átépítések várhatóan 2018 és 2022 között zajlanak majd, a pontos tervekről egyelőre ennél többet nemigen tudni - ahogyan azt sem, hogy ezek is kötődnek-e az esetleges budapesti olimpiához, vagy függetlenek attól.
MA
Utolsó kommentek