Londonban a Kensington kertben található az egyik legismertebb kortárs művészeti központ, a Serpentine Galéria. 2000 óta minden évben meghívnak egy ismert művészt, hogy építsen fel a múzeum mellett található területen egy ideiglenes pavilont. Az építkezésre hat hónap áll rendelkezésre, majd a nagyközönség három hónapig használhatja az építményt, ezt követően általában egy tehetősebb műgyűjtő tulajdonába kerül.

Japán, a hegyek és a zsúfolt városok hazája. Néhány hete egy gyönyörű hegyi nyaralót mutattam be, most pedig két keskeny városi épületre szeretném felhívni a figyelmet, melyeket a FujiwaraMuro építészeti iroda tervezett, kis helyre. Lehet, hogy vannak ennél keskenyebb házak a világon, de valószínűleg nem sok.

Napjaink egyik sokat vitatott témája a klímaváltozás és annak vészjósló következménye, a tengerszint megemelkedése. Felmérések szerint ez a válság ráadásul alig 100 éven belül valóssággá válhat, melynek következtében az emberiség egy része vízre épülő városokba kényszerülhet. Talán Vincent Callebaut belga építész "aequorea" lakáspiaci megoldása kissé enyhíti az olvadó gleccserek jövőképétől való félelmet.

A japán Nendo design stúdió első köztéri munkája felülről jobban hasonlít földönkívüliek leszállóhelyére, mint tényleges funkciójára: egy japán kisváros köztéri parkjára. A tervezők az ötletet a park különleges formájú épületeire azonban nem a scifik világából, hanem a város határában lévő több mint ezerötszáz éves sírokból merítették.

Néhány hete egy amerikai kisváros közösségi projektjéről írtam, ahol egy szétnyitható házból készül nézőtér és így alakul ki egy közösségi tér. Ma egy ennél jóval drágább épületet, az angliai Chester 37 millió fontból megvalósult új kulturális központját mutatom be. A két vállalkozást az köti össze, hogy mindkét város vezetői szükségesnek tartották egy olyan közösségi hely megteremtését, amely a városlakók kulturális igényeit a lehető legjobban kiszolgálja.