Politikai nyugtalanság és természeti katasztrófák miatt az utóbbi években a világ újságjainak címlapján folyamatosan megtalálhatóak a menekültválságot és annak következményeit taglaló cikkek. Ezek az események folyamatosan kihívások elé állítják a világ kormányait, az aktuálpolitikai magyarázatoktól függetlenül. Az egyik legnagyobb probléma a nagy létszámú menedékkérőnek hosszabb távon lakóhelyet biztosítani. Ez inspirálja az építészeket is, akik számos megoldást javasolnak, amellyel könnyebbé lehet tenni az otthontalanok életét.

A parkolás a modern városi ember egyik legnagyobb gondja. Ma a világ lakosságának majd 60%-a városokban lakik, ez az arány Európában már megközelíti a 80%-ot. Az utóbbi évszázadban a városlakók száma nagyjából megháromszorozódott. Nem véletlen, hogy ma már van, ahol nem elégednek meg "csak" egy parkolóházzal, szépet is akarnak a városvezetők! Mi még nem tartunk itt, de hátha, hátha...

Az Egyesült Államok építészetének egyik legújabb divatja a miniház építés. Számtalan televízió műsor, blog és építészeti magazin ad tanácsot a 35 négyzetméternél kisebb házak megvalósításához. A 2008-ban bekövetkezett hitelválság és az ebből következő ingatlanpiaci összeomlás adott lendület ennek a mozgalomnak.

Köztudomású, hogy még a legnevesebb építészek terveinek jó része is a rajzasztalon marad, a nagy ideákat kíméletlenül lemészárolja a pénzhiány, netán a megrendelő szeszélye. Keveseknek adatik meg, hogy akár egész városokat vagy városnegyedeket építsenek fel, mint Oscar Niemeyer Brasilia városát vagy a két Griffin Canberrát, esetleg - hogy mi, magyarok se maradjunk ki a sorból - Magyar Géza Salgótarján belvárosát ( jellemző, hogy mindegyik állami projekt lévén grandiózus tervek készülhettek). Na de mi van, ha a megvalósult álom rémálommá változik, mint történt az jó néhány esetben a sors szeszélyéből vagy a tervezés hibáiból?

A címben feltett kérdésre minden józan gondolkodású ember nemmel felelne. Szerencsére a világban mindig is léteztek olyan emberek, akik túlléptek a hétköznapi gondolatokon; nekik köszönhetjük az olyan csodákat, mint a La Fabrica. Ricardo Bofill spanyol építész 1973- ban vásárolt meg egy elhagyott cementgyárat és alakította át a maga számára.