A tánc bizonyos szempontból a zene láthatóvá tétele. Mára sokszínű, szerteágazó művészetté vált, ami mindenkihez szól. Egy táncos egyszerre hatalmas állóképességű "sportoló" és kifinomult művész. A mozdulat, a mozdulattal való kommunikáció éppoly ősi, emberi igény, akár a hangadás. A több, mint tíz évvel ezelőtt átadott MÜPA a klasszikus és kortárs komolyzenét és a könnyűzene csúcsteljesítményeit hozta közelebb a közönséghez. Tervezője, Zoboki Gábor és munkatársai most a táncművészeteket ünneplik az új Nemzeti Táncközpont terveivel.

Az épület főhomlokzata a Zoboki Építésziroda látványtervén

Ami olimpikon vívóinknak a Kendik Géza által újratervezett Vasas vívócsarnok (cikkünk itt), teniszezőinknek a szintén A4 Stúdió által jegyzett, hamarosan megvalósuló új teniszközpont vagy épp úszóinknak a jelenleg is épülő Ferenc Marcel-féle Dagály, az lesz táncosainknak a Millenáris Teátrum átalakítása után létrejövő táncközpont. Egy hely, ahova "hazamehetnek", és ami méltó helyszíne lesz az általuk végzett magas színvonalú munkának.

Tizenhárom év után költözött ki a társulat a Várszínházból. Sikerüket ez - szerencsére - nem befolyásolta, az idei évadban összesen nyolc helyszínnek lesznek rendszeres vendégei: a MOM Kulturális Központban, a Marczibányi Téri Közösségi Házban, a Várkert Bazárban, a Bethlen Téri Színházban valamint a felújítás alatt álló Hagyományok Háza helyett új helyszínként a Nemzeti Színházban, a Millenáris Teátrumban és a Zeneakadémián is láthatjuk őket. A MÜPA kiemelt szerepet vállalva, évi 100 táncelőadásra fogadja be produkcióikat. A táncművészet kedvelőinek mégis hiányérzetük lehetett - eddig.

Az épület főhomlokzata a Zoboki Építésziroda látványtervén

A Millenáris Park hosszú utat járt be az egykori Ganz öntödétől a mai kulturális központig. Sok évi elhanyagoltság és romlás után az ezredfordulón indult el a fejlesztése, és olyan fontos kortárs tájépítészeti, építészeti elemek valósulhattak meg, mint az akkor frissen megalakuló Újirány csoport (és benne Tihanyi Dominika tájépítész) első munkája. A Park fejlesztése azóta sem állt meg, igen sikeres és közkedvelt terület, ugyanakkor a gyorsan változó városi igényekre reagálva újra meg újra keresi funkcióját. Most a Nemzeti Táncszínház kapcsolódik be a Millenáris vérkeringésébe saját, állandó játszóhelyt nyerve a helyszínen.

 Amellett, hogy az épületet a Táncszínházhoz kötődő Művészeti Tanács (Bozsik Yvette Kossuth-díjas, Érdemes Művész, balettművész, koreográfus, rendező, Kiss János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncos, balettművész, balettigazgató, Korniss Péter Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus, fotóriporter, Novák Ferenc Kossuth-díjas, Érdemes Művész, Széchenyi-, és Hevesi-díjas, rendező - koreográfus, Szakály György Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora) segítségével speciálisan a táncosok igényeihez igazítják, megmarad sokoldalú rendezvénytérnek is.

Az előcsarnok a Zoboki Építésziroda látványtervén

A helyszín optimális, a körúti villamosokhoz való közelség a pesti oldal színházainak sorába kapcsolja be a Táncszínházat. A nyilvánosságra hozott látványterveken a Zoboki-irodától megszokott nagyvonalú, európai, a helyhez és a funkcióhoz magától értetődően illeszkedő épület rajzolódik ki. A kültérből nagy, szinte "repülő" előtető vezeti be a vendéget az üvegezett, tágas előcsarnokba. Alsó felületének térjátéka a belsőben folytatódik - az áramlás egy pillanatra sem szaakd meg, mintha csak magát a táncot képezné le. Olyan projektben reménykedhetünk tehát, ami nemcsak a tánc, de az építészet világában is emelni fogja Budapest hírét.

MA.

Kövessen minket a Facebookon és az Instán archichat_trend néven, valamint hallgasson bennünket minden hétfőn 15:00 órától a Trend FM 94.2-es hullámhosszán!