Talán ma már kevesen tudják, már a negyvenes korosztály sem nagyon, hogy a Hilton szálloda építése nem csupán a politikai rendszer és a hidegháború miatt volt érdekes. Ehhez hasonló léptékű problémák és feladatok adódtak a helyszínen a műemléki környzet miatt. Azt is mondhatnánk, hogy egy világhírű szálloda épült Budapest és Magyarország központjában - másképp is lehet nevezni -, műemléki konzerválással. Nézzük a budavári Hilton szálloda építésének kihívásait. Akadt bőven! 

Kép a címlapon: A Hilton szálló alapozása, háttérben a Halászbástya 
(Forrás: FTV Zrt., Építési Geotechnikai Adattár gyűjtemény, Lechner Tudásközpont)

A régészeti ásatás során feltárt domonkos kolostor, a Szent Miklós torony és a jezsuita kollégium maradványainak megőrzésével és több mint száz vállalat együttműködésével készült el az első kelet-európai Hilton szálloda, amely néhány nap híján negyven éve,  1976. december 31-én nyitotta meg kapuit a vendégek előtt.

A modern épület világörökségi környezetbe illesztése jelentős kihívás elé állította a Középülettervező Vállalat építészét, Pintér Bélát és Sedlmayr János műemléki tervezőt. Az 1974-es kiviteli tervdokumentáció egy részét a Lechner Tudásközpont szakkönyvtára őrzi.

A Budai Vár 1945-ben. Szemben az egykori Jezsuita Kollégium, jobbra az elemi iskola romjai. Ma a Hiilton szálló van a helyükön.  (Forrás: Fortepan, Nr. 93909)

A Hess András téri Hilton szálloda építése során nem csupán a Várnegyedhez való igazodás okozott fejtörést a tervezőknek, hanem az is, hogy két különböző stílusú és korú épülettömböt kellett egy egységgé gyúrniuk. Már a kezdetek kezdetén nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős kompromisszumokra lesz szükség ahhoz, hogy a műemléki részletek bemutatása mellett a városképi megfontolások és a korszerűség kritériumai is érvényesüljenek.

A második világháborús ostrom során jelentősen megsérült Várnegyed romos területén az 1960-as években kezdődtek átfogó régészeti ásatások. Ennek során tárták fel a XV. század első felében épült domonkos kolostor, a Mátyás-címeres kút, a kerengő, a Szent Miklós torony maradványait.

A kolostort a török időkben lóistállónak, raktárnak és konyhának használták, később az elpusztult épület helyén élelmezési raktár, pékség és leányiskola is működött. A régészek rábukkantak a XVII. század fordulóján épült jezsuita kollégium romjaira is. A domonkos kolostorral egy időben nem létező kollégium a jezsuita rend eltörlése után az egyetemes papnevelde, majd II. József királyi kamarájának otthona lett. Az épület a második világháború idején teljesen kiégett.

A romos terület hasznosításának szándékához nem fért kétség. A felmerülő tervek közül az első kelet-európai Hilton szálloda építésének ötlete aratta a legnagyobb tetszést. Ennek nyomán a Középülettervező Vállalat házi tervpályázatot hirdetett a szálloda tervezésére. Pintér Béla építész koncepciója bizonyult a legjobbnak, amely optimálisan kitöltötte a rendelkezésre álló területet a budai városkép egységnek megőrzést szem előtt tartva. Pintér tudatosan az egyszerűségre törekedett, tisztában volt azzal, hogy a szálló épülete nem versenyezhet a Mátyás-templom és Halászbástya különleges formáival.

Földszinti alaprajz – déli szárny (Forrás: Középülettervező Vállalat, 1974.)

Keresztmetszet – déli szárny (Forrás: Középülettervező Vállalat, 1974.)

A szálló alapozása  során a földtani, talajmechanika és kultúrtörténeti okok együttesen jelentettek kihívást. A műemléki részek helyreállításának, bemutatásának és kiegészítésének tervezésével az Országos Műemléki Felügyelőség Sedlmayr Jánost bízta meg.

„Romkonzerválás, gondolatot ébresztő kiegészítés, felhasználás, utalás az elpusztultra, kiállítás rendezés, toronyfelmagasítás és még számtalan, műemléki jellegű tervezés előfordult.” 

– írta Sedlmayr János Műemlék-helyreállítás a budapesti Hilton szálló területén című cikkében.

A Hilton Szálló alapozása (Forrás: FTV Zrt., Építési Geotechnikai Adattár gyűjtemény, Lechner Tudásközpont)

A feltárt épületmaradványok beillesztése az új épületbe különleges odafigyelést igényelt. Kiemelt szerepet kapott a Hess András téri homlokzat visszaállítása. 

„A kőtagozatokból igyekeztünk minél többet megtartani, és az új részleteket negatívba öntött műkővel pótoltattuk. […] Nem volt könnyű a szálloda szobáit a homlokzat nyílásaihoz igazítani. Ezt úgy oldottuk meg, hogy e frontra eső szobaegységek szélesebbek és általában kétszintesek” – részletezte Sedlmayr. A homlokzat mellett „újszerű, mondhatni egyedülálló feladatot jelentett a Miklós-torony felmagasítása. A középkori állapotra a régi ábrázolásokból alig lehet következtetni. A felmagasításra viszont mindenképpen szükség volt, nem csak a csuklópont kiemelése miatt, hanem a szálló víztartályának, antennáinak elhelyezése miatt is.”

​A Szent Miklós torony metszete (Forrás: Középülettervező Vállalat, 1974.)

A szálló alapozását nehezítette, hogy kutakat, ciszternákat, illetve 2-3 emeletes pincerendszereket is érintettek a munkálatok. Emellett a tűzszerészek aktív közreműködésére is szükség volt a törmelékek eltávolításához, ugyanis a II. világháborúból visszamaradt lőszerek robbanásveszélyt jelentettek.

A műemlékvédelmi szempontok, környezeti adottságok, valamint a középkori ásatási leletek méltó bemutatása mellett a Hilton szigorú kritériumrendszerének is eleget kellett tenni. A szálloda bejáratára, fogadóterére, éttermére, szobáira és felszereltségére precíz követelmények vonatkoztak, amit a berendezésre is kitérő, részletes tervrajzok egészítettek ki.

Több mint száz vállalat és harmincnál is több képző- és iparművész közreműködésével épült Hilton szálló 1976. december 31-én fogadta első látogatóit. Az elkészült szállodában összesen 647 főt tudtak elszállásolni a 28 lakosztályban és a 295 szobában.

A 3,6 x 5 méteres szobákhoz saját fürdőszoba is járt. Tizennyolc féle vendéglátó egység, hét konyha, bálterem, éttermek, presszók és bárhelyiségek éjjel-nappal gondoskodtak a vendégek ellátásáról. A régi Szent Miklós toronyban helyett kapott Tower étteremben pesti látkép is járt a finom falatok mellé. Virágüzlet, ruhabutik, az IBUSZ, a DANUBIUS és a MALÉV irodája szintén helyet kapott az impozáns Hiltonban.

A Hilton szálló alapozása (Forrás: FTV Zrt., Építési Geotechnikai Adattár gyűjtemény, Lechner Tudásközpont) 

Kilátás a Hilton szállóból a Margit-sziget felé, előtérben a Halászbástya, 1983. (Forrás: Fortepan, Nr. 67024)

A Hilton szálló az elmúlt harminc év alatt sokat változott, kívül-belül többször felújították, idén októberben az épített környezethez illeszkedő új bejárat készült az északi szárnyban.

Jancsó Ágnes
Lechner Tudásközpont

Források:

Dr. Radnai Lóránt: Hilton Szálló a Várban, Budapest folyóirat, 1973. 10. szám

Dr. Radnai Lóránt: A Hilton Szálló belső terei, Budapest folyóirat, 1977. 4. szám

Nacsa János: A Hilton Szálló alapozása, Magyar Építőipar 1977. 8. szám

Sedlmayr János: Műemlék-helyreállítás a budapesti Hilton-Szálló területén, Műemlékvédelem 1979. 1. szám

Magyar Építőipar, 1978. 1-2. szám

Épül a budapesti Hilton Szálló, Heves Megyei Népújság 1975. augusztus

Felöltöztették a Hiltont, Békés Megyei Népújság 1976. december

Képek forrása:

Fortepan

FTV Zrt., Építési Geotechnikai Adattár gyűjtemény, Lechner Tudásközpont. A szálló építési munkáihoz a Talajmechanikai Szakvéleményt és az Alapozás Kiviteli Tervdokumentációját a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat készítette.

 ​Tervek forrása:

Középülettervező Vállalat, Pintér Béla, 1974.