A tea a víz után a világ második legnépszerűbb itala, ma Európában is újra a reneszánszát éli. Ázsiában, a növény őshazájában, nem egyszerűen szomjoltóként, hanem a többezer éves kultúra részeként tekintenek rá. Ez sokszor kifejeződésre jut azokon a helyszíneken is, ahol az emberek a teát fogyaszthatják. Európában gyakran elintézik néhány füstölővel és tibeti imazászlókkal a teaházak díszítését, ezzel szemben Kínában vagy Japánban sok évszázados tradíciók határozzák meg az épületeket és belső tereiket.

A címben feltett kérdésre minden józan gondolkodású ember nemmel felelne. Szerencsére a világban mindig is léteztek olyan emberek, akik túlléptek a hétköznapi gondolatokon; nekik köszönhetjük az olyan csodákat, mint a La Fabrica. Ricardo Bofill spanyol építész 1973- ban vásárolt meg egy elhagyott cementgyárat és alakította át a maga számára.

Turi Attila Ybl díjas építész, az MMA Építész Tagozatának vezetője és Jánosi János (MAKONA Egyesülés) is megszólalt az Archichat_Trend hétfői adásában, a Trend FM-en. Kendik Géza építész (A4 stúdió) és Mezei Dániel az elmúlt évek legszörnyűbb hazai ipari katasztrófája, az ajkai vörösiszap-ömlés utáni újjáépítésről, annak máig tartó hatásairól kérdezte a két építészt.

Az utóbbi hónapokban a hazai szakmai és laikus közvéleményt is lázban tartja a hosszú évek után újra előkerülő magasház-kérdés, a hírek szerint ugyanis két toronyház is felépülhet hamarosan Budapesten, 120, illetve 90 méteres magassággal. Éppen emiatt a A következő cikkben - amely Mészáros Ábel, a Lechner Tudásközpont építészének munkája - megkíséreljük röviden számba venni az itthon megépült toronyházakat.

Magyarország legnagyobb organikus építészettel foglalkozó szervezete a Kós Károly Egyesülés. A jó építészet azonban nem stílusfüggő - vallja Jánosi János építész, egyetértésben Kendik Gézával. Az A4 Stúdió vezető tervezőjével, Mezei Dániel állandó beszélgetőtársával építészetről, díjakról és főépítészi teendőkről is beszélgetett az Archichat_Trend e heti vendége.