Nézz az ég felé...! Magasépítési munkák a KÉSZ Holding Zrt-nél. Forrás: www.kesz.hu

Budapesten talán hamarosan két magasház is felépülhet. Kocsis András Balázs, a KÉSZ csoport statikus tervezési iroda vezetője volt az Archichat_Trend vendége a TrendFM hétfői adásában.

Angol tervezőirodai tapasztalata során a műsor vendégének alkalma volt részt venni egy Abu Dhabi-ba tervezett 250 méter magas felhőkarcoló tervezésében. Persze ott, ahol a közeljövőre egy mérföld (több, mint 1600 méter) fölé magasodó tornyot terveznek, ez még csak középmagas épületnek számít. Egy ekkora háznál a liftek tervezése is már speciális gépészeti feladat: a legfölső szintre többszöri átszállással, különleges felvonókkal lehet eljutni.

Az emberek ősidők óta csodálták a magas építményeket. A piramisoktól kezdve az építők, megvalósítók is köztiszteletben álló személyekké váltak - emelte ki Kocsis András. Persze a magasság sérülékenységgel is együtt jár, az ókor "magasházai", többi fölé emelkedő épületei közül mára csak a piramisok állnak. Ezek az építmények az embert, az uralkodót az isteni szférákkal kötötték össze.

A Woolworth épülete New York-ban, épült: 1913. Forrás: Wikipédia

Az újkori felhőkarcolók (kb. 1885-től) persze már nem bírnak ilyen szakrális szimbolikával. Ekkorra vált technikailag megvalósíthatóvá az első hengerelt acélszerkezetű, chicagoi toronyház. Persze az építőnyagok fejlődése mellett rengeteg konkért számítás és kísérletezés kellett ahhoz, hogy valóban megszülethessen az épület. Talán ez tekinthető a mai toronyházépítészet kezdetének. 

Keyes Gilbert, a Woolworth 1913-ban megépített 60 szintes tornyának tervezője tartotta úgy, hogy a felhőkarcoló "egy olyan gép, amely a földből termel profitot".

Hogy ez mennyire igaz, azt az is jól példázza, hogy az építése idején a telekárak a belvárosban pontosan reprezentálták a magasházak pozícióját. Persze itt már nincs szó szakralitásról - hatalmi reprezentációként viszont továbbra is az építtető nagyságát bizonyítja.

Az első felhőkarcolók irodaépületek voltak - ülő vagy állómunkára optimalizálva. Az első lakáscélú felhőkarcolók rendre kudarcot vallottak - a munkavégzés során más komfortérzetet igényel az ember, mint a pihenés, alvás idején - a korai magasházak kilengése még olyan mértékű, ami lakóépületként nem teszi igazán vonzóvá. A ma épülő toronyházaknál természetesen már más a helyzet.

A pécsi magasház építése: 1975. Forrás: fortepan.hu

Idehaza persze viszonylag kevés mérnök foglalkozik ilyen magasságú házakkal. Az 50 méter körüli magasságokra vannak Magyarországon gyakorlatok, 100 méter fölött már egészen más tervezési és építéstechnológiai kérdések merülnek fel. Az egyik sarkalatos kérdés a betontechnológia - ha éppen nem acélból készül. Tartószerkezeti szempontból az az építmény minősül magasháznak, ahol a szél és a földrengésből adódó terhek a mértékadóak, nem pedig a gravitációból adódó terhek (így például a szerkezetek saját súlya illetve a bele kerülő funkció okozta terhek). 

A magasháznál ezek eltörpülnek például a szél által okozott terhek mellett. 200 méteres magasságig adottak a figyelembe veendő szélterhek, e fölött azonban már egyedi szélcsatorna-vizsgálatokra is szükség lehet - tudhattuk meg a szakértőtől. Speciális teherbírású szerkezetekre, anyagokra is szükség lehet, így például a felhőkarcolóknál alkalmazták először a mikro-szilikabetont. Ennek nagyobb szilárdsága miatt lehetségessé vált kisebb keresztmetszetű szerkezetek alkalmazása - gondoljunk csak bele, egy toronyház aljában hogyan festene, ha két méter átmérőjű oszlopokon kéne nyugodnia a háznak!

A technológiát tekintve általában csúszózsalus módszerrel épülnek, egy merev, belső mag köré. VIDEÓ! A tartószerkezet építésével párhuzamosan a további munkálatok is elkezdődnek. Nemritkán a szerkezettel az 50. emelet környékén járnak, amikor az alsó szinteken már burkolatokat és nyílászárókat helyeznek el, sőt, extrém esetbán már beköltözhetnének, mire a legfölső szintek elkészülnek.

Az emelekedés szimbolikus is lehet - a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Skycourt csarnoka nem felhőkarcoló, mégis az éggel köt össze. Forrás: www.kesz.hu

Napi kétezer dolgozó is megfordulhat egy extrém magas toronyépület felhúzása során a helyszínen, s az ezzel járó organizáció, az egyes munkafázisok és dolgozóik összehangolása is hatalmas feladat. Ennek a hatalmas gépezetnek egyik - igen fontos eleme - a statikus tervező. Habár a tévébe általában csak akkor kerül be, ha valami balul üt ki - jegyezte meg Kocsis András, aki egyébként gyűjtője az érdekes hibáknak.

Így például egy ízben Angliában szakadt le egy épülő torony ötödik emeleti födéme, s vitte magával valamennyi alatta lévő szintét is. Egy ilyen építkezés rendkívül veszélyes üzem - sajnos ott is halálos áldozatokat szedett a statikai hiba. 

Mindezek mellett a torony, a katedrális a régi korok építési technológiáinak csúcsai, az építőmesterek egyedülálló, évszázadok óta felhalmozott tudásának eredményei. Talán az utolsó ilyen mester volt Gaudí, aki a Sagrada Familia építésekor hagyományos építészeti eszközökkel dolgozott. A mester halála után nem is volt más, aki átvegye a munka irányítását, s ekkor tértek át a vasbeton építésre - mesélte a statikus tervező a blogunkn és a műsorban is újra meg újra felbukkanó templom építéséről.

MA.