... címmel jelent meg Lukovich Tamás október 11-én a FUGA Budapesti Építészeti Központban is bemutatott építészetelméleti témájú könyve. Mielőtt "nem építész" olvasóink rémülten bezárnák az ablakot, gyorsan tisztázzuk: a mű nekik (is) szól. Kétévi vakáció helyett kétévi intenzív kutatás és írás után a mai magyar könyvpiacon egyedülálló mű született. Könyvajánló az Archichat blogon - hogy ne csak beszéljünk, olvassunk is róla!

 

Az építészet mindenkit érint. Ha úgy tetszik, a legközösebb közügyünk, így az építészetről beszélni - írni, olvasni - nemcsak lehetőség, de szükségszerűség is. Ez az igény pedig ezúttal egy "gazdag, okos, érezhetően urbanista felfogású, egyben mindenki számára élvezhető" könyvet hívott életre - mint azt Lévay-kanyó Judit (TERC Kiadó) is kiemelte a múlt heti bemutatón. A nyár és a szabadság elmúltával mindannyiunkat utazásra hív ez a mű a világ és önmagunk megismerése felé.

Ott volt a FUGA Budapesti Építészeti Központban Csontos János író is, ő "intellektuális kalandregényként" ajánlotta a kötetet, amellyel a szerző Lukovich Tamás "az évszázadok során folyamatosan alakuló humán gondolkodás útvesztőjében ad kezünkbe fonalat". És valóban, az olvasó képet kaphat az elmúlt évezredek (építészet)történetéről, miközben ízig-vérig kortárs olvasmányt tart a kezében. A közösségi kommunikáció, a gender-kérdés, a politika, a humor természete is kirajzolódik a könyv lapjain - hiszen "minden összefügg egymással, ha labirintus-szerűen, néha zsákutcába futva is".

Egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató, szól a szkamán kívülieknek, de hozzáférhetővé tesz magyar nyelven egy olyan tudásanyagot, amelynek megszerzéséhez eddig az angolszáz szakirodalom tonnáit kellett volna áttanulmányozni. Hallgatók kötelező olvasmány - a szószedet az érthetőséget, az irodalmjegyzék a saját kutatások első lépéseit szolgálhatja. Így adódik át Lukovich Tamás és mestereinek tudása Lukovich Tamás olvasói és diákjai számára.

Ahogyan a szerző maga a könyvátadón kiemelte, a lényeg nem más, mint "a tudatosság. A szakmában, a magánéletben akkor lehetünk urai a sorsunknak, ha ott vagyunk, abban a pillanatban, ahol élünk." S hogy mi motiválta egy ilyen hatalmas munka megírására? A magyar szakirodalom hiányosságai mellett az építészképzés fejlesztése volt a cél. A könyv egyféle híd tehát, amin az építész szakma és a nem szakmai közönség találkozhat. A nagyközönség olvasmányos útikalauzt kap építészeti barangolásaihoz, az építész pedig az emberről tanulhat még többet. Mert ahogyan Lukovich Tamás fogalmazott: "minden tervező társadalmilag felelős abban, hogy ember és környezete, a szakma és értékei megismerését és megismertetését szolgálja".

A szerző azt mondta, az írásnak minden percét élvezte. A leendő olvasóknak pedig megígérhetjük: minden percét élvezni fogják az olvasásnak.

MA