Ismét sport és építészet adott találkát egymásnak hétfőn, a TrendFM építészeti műsorában. A stúdióban Skardelli György építészt Kendik Géza, az A4 Stúdió sportlétesítmények tervezésében ugyancsak otthonosan mozgó vezető tervezője és Mezei Dániel riporter kérdezték az új Puskás Ferenc Stadionról. Így készül a stadion - friss hírek első kézből az Archichat_trendben.

 

A Puskás a megvalósulás küszöbén áll: elkészültek a tendereztetésre alkalmas engedélyezési tervek és hamarosan kiírják a közbeszerzési pályázatot, amelynek nyertese "design&build" szerződést köthet az állammal és elindíthatja az építkezést. Már csak arra várunk, hogy megépüljön - foglalta össze Skardelli György vezető tervező a jelenlegi helyzetet. 2019-ben át is kell adni, hiszen a 2020-as Európa Bajnokságot meg kell előzze egy hosszabb próbaüzem, nem lehet az az első nagyobb rendezvény a stadion falai közt.

A tervező elmondása szerint immár hat éve foglalkozik a Puskás tervezésével, akkor egy informális beszélgetésből indult a munka: Fürjes Balázs kormánybiztos a stadion tarthatatlan állapotára való tekintettel sürgette a beavatkozást, gondolkodást a létesítmény jövőjéről. 2013-ban aztán már Vígh Lászlóval, a kiemelt sportlétesítmények fejlesztésével összefüggő feladatok kormánybiztosával kötöttek szerződést. Az a terv a labdarúgás mellett szállodai, irodai funkciókat, sőt egy sportdiagnosztikai központot is magában foglalt, a stadion kontúrján belül. E nagyléptékű, ambíciózus terv egy olimpiai felkészülésre is alkalmas központot vázolt, azonban mérete és szerkezetének bonyolultsága miatt kockázatosnak tűnt a megvalósítása.

A helyszínválasztást illetően a műsorvezetők kérdésére Skardelli Görgy elmondta, a stadion története 1896-tól indul, ha végig szeretnénk tekinteni, kik és hány különböző helyszínre tervezték, aligha lenne legendő a műsoridő - legalább tizenhat helyszínről lehet itt szó, és az építész szakma ismert alakjairól - így például Dávid Károly, de Hajós Alfréd is a kezdetektől dolgozott a projekten. A végeredmény azonban a jól ismert Dávid Károly által tervezett épület lett, a korábbi nagy álmok és tervek a háború előtti időszakban már nem tudtak megvalósulni. A Londoni Olimpia sikere adott újabb lendületet a beruházásnak, és így, ha időbeli csúszással is, de megépülhetett. Igaz, 1953. augusztus 20-i átadásakor sem volt még teljesen kész. A csatlakozó tervezett metróvonal pedig csak a hetvenes évekre érte el a stadionokat. 

Újabb fordulatot jelentett az a koncepció, hogy a meglévő stadion megtartásával mellé épüljön egymásik, 60 ezer főt befogadó létesítmény. A tervező elmondása szerint ezzel olyannyira nem tudott egyetérteni, hogy amikor kiírták a pályázatot, egyedüliként adtak be rá olyan munkát, amely továbbra is a régi stadion helyében gondolkodott. Habár számos pályázaton születnek efféle ellentervek, ritka eset, hogy végül szerződéskötés követi a benyújtásukat. Ezúttal azonban így történt, ami annak idején szakmai oldalról értetlenséget is kiváltott. Mint a tervező elmondta, az UEFA és a FIFA szakértői véleményei nyomtak ennyit a latban, mindkét szervezet ezt a megoldást támogatta ugyanis.

Mindezek ellenére a feladat félelmetes - ilyen méretű épület nem minden nap kerül a tervező asztalára. Kétszázezer négyzetméter, 67555 fős befogadóképesség, mindez pedig hatalmas méretű szerkezetekkel társul. Összehasonlításképpen a Grupama Aréna teljes lelátója itt a legalsó szintnek felel meg, fölötte egy középső és egy fölső lelátóval. A befogadóképességet kissé befolyásolja a sajtó számára elfoglalt helyek és a mozgáskorlátozottak által igénybevett helyek száma. Egy mozgássérül hely hat ülőhelynek felel meg - így ha valamennyit igénybe veszik egy agy sajtóérdeklődést is kiváltó esemény során, akkor 63 ezer körül alakul a nézői létszám. Hogy hogyan kell, hogyan lehet egy ekkora méretű középülethez hozzáállni? Mint Kendik Géza kiemelte, a helyismeret és a pontosan meghatározott tervezési program (funkció- és igénylista) jó alapot adnak - még ha időközben alakulnak, finomodnak is.

Kilépve az ország határain kívülre, mennyire bevett, hogy nemzeti stadion épül? Mint a kérdésre Kendik Géza elmesélte, a tenisz edzőközpont tervezése során erre a kérdésre homlokegyenest eltérő válaszokat kapott: egyesek szerint semmi szükség ilyesmire, míg mások úgy vélik, hogy enélkül a teniszvilág működésképtelen. A fociban - válaszolt Skardelli György - országtól függ: például Németország esetében nem is lenne értelmezhető, hogy a nemzeti aréna a Dortmund vagy épp Berlin-e. A nemzetközi rendezvényekre bármelyik alkalmas. Egy kis országnál, mint Magyarország, más a helyzet. S ellenpéldaként ott van Anglia és a Wembley, ahol ugyancsak egy elbontott stadion helyén épült meg Európa legnagyobbja.

S itt merül fel a másik fontos kérdés: a régi megőrzésének problémája. Kendik Géza úgy véli, a szellemiség továbbvitele, megidézése mindneképp érték, a fizikai megtartás már nehezebb ügy egy 50-60 évvel ezelőtti technológiával, akkori követelményekre létrehozott szerkezet esetében. Persze a játék ugyanaz, de a világ nagyot változott. Skardelli Görgy arra is rámutatott, hogy nemcsak fizikai értelemben avult el, de az a környezet is, amelyet biztosítani tudott. Megrendelői oldalról nem volt igény a megtartására, a FIFA és UEFA előírásai pedig nagyon szigorúak. Így például elképzelhetetlen, hogy egy ilyen versenyekre alkalmas stadionban atlétikai pálya kapjon helyet a játéktér körül. Ugyanakkor a tervezője Dávid Károly, aki egy évet töltött Le Corbusier irodájában s aki a szocreállal hadakozva tudta ezt az épületet megalkotni - bizonyos részleteiben nem is a tervei szerint épült meg, s az építés utolsó évében nem engedték be az építkezésre. Emiatt próbálom megidézni az új stadionnal a régit - vallott a tervező a koncepcióról.

Így tehát a korábbi épület ikonikus függőleges közlekedésre szolgáló pilonjai itt is visszaköszönnek majd. Ez nemcsak főhajtás a régi mester előtt, de praktikus is: a megközelítés átláthatóvá válik az érkező nézők számára, ami egy ilyen tömeges rendezvénynél nagyon is megnyugtató. Az egykori stadionhoz tartozó toronyépület pedig egy az egyben megmarad látogatóközpontként. Ennek érdekessége, hogy nemcsak az épület, de a belső nagy része is jóformán változatlan formában fennmaradt. Utóbbi Németh István belsőépítész munkája. Múzeumként, a stadion-túrák kiinduló és érkező pontjaként hasznosítják majd. További öröksége az elbontott stadionnak az a 130 ezer köbméter beton, amely ledarálás után beépül majd az új stadion anyagába.

MA

Kövessen minket a Facebookon és az Instán archichat_trend néven, valamint hallgasson bennünket minden hétfőn 15:00 órától a Trend FM 94.2-es hullámhosszán!