A Market Építő Zrt. alapító tulajdonosa, vezérigazgatója volt az Archichat-Trend vendége hétfőn délután, aki az új Dagály uszodáról, a hazai jelentős sportberuházások lehetőségeiről és többek közt a CEU campusának első üteméről is beszélt. Presztízs, látvány és jövőkép az Archichatben Scheer Sándorral. 

(Képünk forrása: https://www.ceu.edu/article/2014-12-03/ceu-prepares-redevelop-its-campus)

Mitől válik egy építkezés presztízsberuházássá? Scheer Sándor a CEU új épületének szépsége mellett azt is kiemelte, a tervezők szabad kezet kaptak, teljes egészében megvalósulhatott az általuk megálmodott építészeti koncepció. A dublini O’Donnell & Tuomey egy magyar partnerrel, az M-Teampannon Kft.-vel együttműködésben tervezte az új oktatási épületet - irigylésre méltóak azok a hallgatók, akik itt folytathatják majd tanulmányaikat.

Az ipari beruházásokon, illetve szakértőként gyakran dolgoznak külföldi szakemberek a magyar piacon is, de viszonylag ritka, hogy külföldi iroda jegyezzen egy komplett generáltervezést, egészen a belsőépítészeti tervek elkészítéséig.

A kulturális különbségek ilyenkor érzékelhetők, hiszen a kiviteli terv egészen mást takarhat Angliában, Írországban, Hollandiában vagy Németországban, mint Magyarországon - ezt a különbséget kell ilyenkor áthidalni.

Scheer Sándor hangsúlyozta: 

ha tehetné, - kivitelezői szemmel - magyar tervezőt választana inkább, ha ugyanezt a bizalmat és szabadságot megkapná, pontosan ilyen magas minőséget tudna biztosítani. Ugyanakkor az ír tervezőpáros tagadhatatlanul kiemelkedőt alkotott, megoldásaik intenzíven együtt élnek a térrel.

Beruházói döntés volt az együttműködés a mintegy 25 éves múltra visszatekintő M-Teampannon Kft.-vel, ezzel egyszerűsítve a kulturális különbségek áthidalását és a jogi helyzetet. Így a kivitelező elsősorban a magyar céggel tartotta a kapcsolatot, de szükség esetén az ír tervezők is azonnal bekapcsolódtak, hetente-kéthetente pedig személyesen is jelen voltak. Hasonló fordított helyzet - vagyis magyar kivitelező és tervező külföldi projekt esetében - még nem fordult elő a Market praxisában, de ha sikerül kivívni a magyar építészet elismertségét, erre is sor kerülhet - bizakodott Scheer Sándor a jövőben. 

Változást hozhat ebben például a sportlétesítmények fejlesztése is: a Groupama Aréna például már európai szinten is hatott az építészeti koncepciókra.

A Dagály Fürdő ugyancsak magyar-külföldi együttműködéssel valósul meg. Jelenleg 70%-os készültségi fokon áll, várhatóan az átadás előtti utolsó hónapok már a próbaüzem és kisebb csinosítgatások jegyében telik majd. Rendkívül összetett a feladat, ami egy állandó, 80-100 évre tervezett uszodai tömbből és a két ideiglenes épület együtteséből áll össze; utóbbiaknak könnyűszerrel elbonthatónak kell lennie - hasonlóan a Londoni olimpiára épült Zaha Hadid-uszodához.

Azzal ellentétben azonban a Dagály ideiglenes építményeinek utóhasznosításában is gondolkodni kellett. Szerkezeteik parkolóházként vagy egy másik csarnok lefedéseként egy esetleges másik világverseny, akár az budapesti olimpiai pályázat részét képezhetik. Ugyanígy a mosdó és öltözőblokkok is konténerként valósultak meg, ezzel átemelhetőek bármilyen más helyszínre.

A divatos szlogenként felmerülő fenntarthatóság kérdését illetően Kendik Géza építész kiemelte, hogy az újrahasznosíthatóság szerencsésebb választás. A beruházás kezdetén a bevétel-kiadás egyensúlya mellett funkcionális kérdéseket is mérlegeltek - mutatott rá Scheer Sándor - felelősen gondolkodva a megrendelővel együtt a létesítményt a Dagály strandjához kapcsolva alakították a tervezés során. Hozzátette, hogy egy esetleges olimpia és a hozzá fűződő építkezések tulajdonképpen előrehozott beruházásnak tekinthetők - felelősen kezelve lehetőség az építészet és az ország számára. Az ideiglenes és állandó létesítmények megfelelő arányát szükséges eltalálni.

Ma már a sportegyesületek is komoly elvárásokat támasztanak a sportlétesítményekkel szemben - emelte ki Mezei Dániel riporter. Scheer Sándor azzal egészítette ki, hogy ez elsősorban igaz a labdarúgó szövetségekre, ugyanakkor azt ők sem tudják meghatározni, hogyan lesz fenntartható, pontosan milyen méretekben kell készülnie. A többi sportágnál kevésbé felkészültek a vezetők megrendelői oldalról.

Kendik Géza arra a folyamatra is rámutatott, hogy a létesítményekben jó körülmények közt felkészített sportolók eredményei direkt összefüggésben állnak az adott sportágat művelők számával - egy-egy siker gyorsan megmutatkozik, ezzel az utánpótlást is biztosítva. Bevonzzák azt a tömeget, akik a versenyeken kívül használják az épületeket. Ez megint csak a fenntarthatósághoz vezet - hiszen sokkal nehezebb és költségesebb funkcióváltás után más módon hasznosítani ezeket a házakat.

MA.

Megtalál bennünket a Facebookon és az Instán – archichat_trend néven –, de hallgathat bennünket a Trend FM hullámhosszán is, ahol hétről-hétre Kendik Géza építésszel, az A4 Stúdió tulajdonosával beszélgetünk az építészetről.