Meglehet, egy táncdalfesztivállal kezdődött minden. Akkortájt - mobil, sőt vezetékes telefon híján - a közönségszavazást egy egyszerű, ám frappáns módszerrel bonyolították le. A TV képernyője előtt szurkoló nézők villanyaik felkapcsolásával fejezhették ki tetszésüket, és a rangsort az így keletkező áramfogyasztási ingadozások szerint állították fel. Ment is minden, mint a karikacsapás, mígnem egy szám akkora sikert aratott, hogy átmenetileg egy nagyon sok embert érintő áramkimaradás következett be. A rendszer egyszerűen nem bírta el az egyidejű terhelés ilyen mértékű megnövekedését.

 

 

Kép a leadben: Az Inotai Csúcserőmű - tervező: Bajnay László és Börcsök László

A példátlan tetszésnyilvánítás tehát kiadta a feladatot a szakemberek számára, oldják meg, hogy hasonló eset többé ne fordulhasson elő. A már-már népmesei kezdet után meg is találták a megfelelő technológiát, amely lehetővé tette, hogy az efféle fogyasztási csúcsokra egy erőmű pusztán negyven perces üzemidő alatt felkészülhessen. Arra gondoltak, ha a tervezett inotai beválik, az ország több nagyvárosa mellé telepítenek majd egy gázturbinás csúcserőművet. Az alacsony olajár miatt akkor még nem tűnt istenkísértésnek az erőmű óránkénti és turbinánkénti 30 tonnás olajfogyasztása.

A tervezési munkát az Ipartervben az Állami- és Ybl-díjas építész, Bajnay László kapta meg, aki munkatársául a fiatal, pályakezdő építészt, Börcsök Lászlót választotta. Az egyetem elvégzése után éppen csak munkába állt építésznek megtiszteltetés volt Bajnay keze alatt dolgozni - és persze óriási kihívás is.

Különösen igaz volt ez a dokumentálás utolsó hónapjában, amikor a mestert egy másik munka Németországba szólította. Börcsök számára a Mesteriskolát nem a MÉSZ akutális ciklusa, hanem az Inotai Gázturbinás Csúcserőmű jelentette, amelynek sikeres teljesítése jelentős szerepet játszott abban, hogy később az Iparterv vezetése a Paksi Atomerőmű tervezésénél is meghatározó szerepet bízott rá.

Az Inotai Csúcserőmű - tervező: Bajnay László és Börcsök László

Az Inotai Csúcserőmű a 8-as számú főút és a "November 7" Hőerőmű jellegzetes hűtőtornyainak szomszédságában épült meg. Az olajár robbanás azonban már az építés ideje alatt közbeszólt, és az erőmű jószerével a próbaüzem után azonnal parkolópáláyra került.

A technológia, amely a tervezéskor éppen kezdett elterjedni, mire az erőmű munkába állhatott volna, a gazdasági körülmények hirtelen változása miatt alkalmazhatatlanná vált. Az arányaiban rosszabb hatásfokot és a megsokszorozódott üzemanyag-költséget az előnyei már nem tudták ellensúlyozni. Hiába volt üzembiztos, automatizálható, kis karbantartás-igényű és kevés személyzettel is gyorsan beüzemelhető.

Az innovatív technológia mindezektől függetlenül innovatív épületet eredményezett. Éppen akkortátj jöttek be az országba az első könnyűszerkezetes rendszerek, s bár a gondolat szokatlan volt, hogy egy erőművet ezekből építsenek meg, a szűkre szabott határidő döntött. A szokásos kivitelezési időnek pusztán a felére volt így szükség. A 74 méter hosszú, 42 méter széles és 22 méter párkánymagasságú csarnok a belekerülő technológia köré szerveződött. A legalul elhelyezett akkumulátoroktól és kapcsoló helyiségektől a középső szint kábelrendező- és klímagépházán át egészen a legfölső szint zsilippel elzárt, a teljes csarnokra rálátást biztosító üvegfalú vezénylőterméig minden a racionális működést szolgálta.

Az Inotai Csúcserőmű modellje - tervező: Bajnay László és Börcsök László

A térelhatárolás alumínium szendvicspanelekből és profilüvegből készült. Ezek alkalmazása is újnak számított. A tartóváz rendszer lehetővé tette, hogy a sarkon ívesen átforduljon az üvegszerkezet, kissé lepuhítva a ház szögletes formáját. Az épület szépségét nemcsak a finoman strukturált felületek adták, hanem az ugyancsak íves tetődeflektor, amely archaikus példák nyomain járva a természetes szellőzést oldotta meg, és ami ortogonálisan az épület jellegzetes sziluettjét adta.

Az erőművet 1975. április 15-én adták át és 1975 április 17-ig volt üzemben - eltekintve még néhány kivételes alkalomtól. Évtizedeken keresztül állt mementóként a 8-as főút mentén, kissé szomorúan üdvözölve egykori létrehozóinak éppen a Balaton felé suhanó valamelyikét. 2014 végén váratlanul és szép csendben eltüntették. Élt 40 évet, működött - összesen - néhány hónapot.

Börcsök László nyomán lejegyezte: MA.

Hallgasson minket a Trend FM 94.2-ön minden hétfőn fél 3-tól, vagy nézzen ránk a Facebookon és az Instagramon archichat-trend néven.